Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

650 Btk. 336. §. 7. p. vált, tehát lényegéhez tartozik. E minősítő körülmény a tettestársra is kihat, minthogy ennek a minősítésnek alapját elsősorban nem a tettesnek személyes tulajdonsága, hanem a gazda és a szolgálatadó között fenforgó ez a viszony képezi, amely a bűntett lényegéhez tartozik, s minthogy ez a szolgálati viszony a tett véghezvitelét megkönnyítette Is így a lopás elkövetésének eszköze: ehhez képest a tett minősítése valamennyi résztvevőre, aki arról tudomással bírt, egyformán alkalmazandó. (1902. febr. 24. 1648.) — Állandó gyakorlat. Ilyen esetben a nem-cseléd részes cselekményének hivatalból üldözendőségére nézve lásd a Btk. 343. §-ánál közölt eseteket. Folytatólagosság és halmazat a 336. §. 7. pontja esetében. 1836. C: Vádlott nem egyszerre lopta el a tojásokat, az /élelmi czikkeket és a két zsákot (gazdájától), hanem e lopásokat külön-külön és több ízben követte el. Vádlott a lopások mindegyikét a« Irészeikre nem osztható egységes hűségi kötelék megszegésével hajtotta végre. E ténynek egységés volta egy közös egységbe f oglalja az annak megsértése által elkövetett valamennyi ugyanazon büntető szempont alá eső büntetendő cselekményt. Vádlottnak valamennyi egyszerű lopása egy folytatólagos lopást képez. (1893. febr. 22. 9312/92.) = Ellenkező: C. 1897. márcz. 16. 6116. (nincs a büntető-törvénykönyvben oly szabály, melynek folytán mondani lehetne, hogy a szolgálatadó iránti köteles hűség megszegése, az egyébként teljes tényálladékkal biró külön lopásokat delictum-egységgé fűzi össze). 1837. A vádlott cseléd a magtár kulcsát csakis a gazdasszony tudtával vehette elő s csak az ő felügyelete alatt nyithatta fel vele a magtárt. Két izben a gazdasszony otthon nem létében vette elő a magtár kulcsát s lopott ^nnan búzát. C,: Vádlott a magtár kulcsát két különböző alkalommal vitte el a konyhából és ezzel a magtárt felnyitván, onnét két alkalommal tulajdonított el búzát. Vádlott tehát két különböző alkalommal és mindenkör külön akaratelhatározással tulajdonított el búzát a magtárból, ennélfogva a Btk. 336. §. 4. és 7. p.-jába ütköző két rendbeli lopás bűntettében volt bűnösnek kimondandó. (1892. febr. 4. 7076/91.) 1838. Vádlott, mint B. J. cselédje, B. J. és a nála lakó D. A. tárgyait ellopta. B. pesti tsz.: Csak egy lopás bűntettét (Btk. 333., 334., 336. §. 7. p.) állapította meg, mert a lopás ugyanazon időben, ugyanazon háztartás kárára történt. — B p e s t i T.: hh. C. : Vádlott tudta, hogy az általa elidegenített 2 női öltözet ruha, női ing stb. D. Antónia tulajdona, hogy a gyöngy-nyakkendő, melltü elidegenítése által nem B. József sértettet károsítja meg. Habár a( vadbeli cselekmény a cselédhüségi viszony egyszeri megszegése által követtetett is el, a kárositási szándéknak két személy ellen történt végrehajtása folytán egy cselekménynek nem minősíttethetvén: vádlott egy lopás büntette helyett két lopás bűntettében mondatik ki bűnösnek. (1895. máj. 14. 4439.)