Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

1831. G: A gazda birtokosa azon tárgynak, melyet cselédjének harmadik részére való átszolgáltatás végett átad. Midőn tehát sértett a szolgálatában álló vádlottnak 22 frt 22 krt azzal a meghagyással adott iát, hogy azt a postán adja fel, kétségtelen, hogy vádlott nem a kezelésére bizott, hanem még mindig káros birtokában levő összeget tulajdonitofct el jogtalanul. Nem sikkasztás vétsége, hanem a Btk. 333. és 336. §. 7. p.-ba ütköző lopás büntette forog fenn. Sértett, midőn neki egy nevére érkezett 75 frtnyi pénzküldeményre vonatkozó postautalvány kézbesittetett; máris ezen kiutalványozandó öszszeg, mint az utalvány egyenértékének tulajdonosává vált. Vádlott tehát, ki ezt az összeget a káros nevében vette fel a postán, a káros birL tokába jutott pénzt tulajdonított el jogtalanul. Ekként ezen 75 frnyi öszszegre nézve is nem a sikkasztás vétségében, hanem a Btk. 333., 334. és 336. §. 7. pontjába ütköző bűntettben vált bűnössé. (1895. máj. 30. 5342. sz.) = Azonos: C. 1902. febr. 26. 1739. sz. (a gazda által a cselédnek a gazdaság körében, a gazdaság czéljaira való felhasználás végett, mindenkor visszavehetőleg átadott dolog, mely e szerint tényleg a gazda feltétlen rendelkezése alatt áll: nem a cseléd, hanem a gazda birtokában, illetve birlalatában levőnek tekintendő. Az azzal a cseléd által tulajdonként való rendelkezés tehát az elvétel fogalma alá esik). 1832. A fenti határozatokban kifejezésre jutott elvekhez képest nem sikkasztás, hanem lopás miatt ítéltetett el: a kereskedősegéd, ki az üzletben eladott áruk vételárát saját czéljaira fordította (C. 1882. ápr. 22. 332.); — a cseléd, aki a gazdája udvarán lévő szemétdombon talált ezüstkanalat eltulajdonítja (C. 1883. decz. 12. 5502.); — a kocsis, aki a gazdája által fuvarozás végett neki átadott dolgot eltulajdonítja (C. 1884. jun. 16. 3055.); —• a cseléd, ki a gazdája által elvetés végett átadott búzát eltulajdonítja (1885. máj. 6. 2739.); — a bányatulajdonos munkásai, kik az általuk kifejtett követ eltulajdonítják (C. 1894. máj. 15. 9281/1893.); — a postakocsis, ki az őt alkalmazó postamesterhez való elszállítás végett átvett postacsomagokat eltulajdonította ("C. 1897. febr. 3. 6286/1896. sz.). | 1 Részesség a 336. §. 7. pontja esetében. 1833. (C. 47. sz. döntv.) Tekintve a Btk. 74. §-át, mely szerint valamely tettes vagy részes személyes tulajdonságai vagy körülményei, melyek az elkövetett cselekmény büntethetőségét megszüntetik, büntetését enyhítik vagy súlyosbítják, a többi tetr tes és részesre nézve tekintetbe nem vehetők; tekintve, hogy ezzel egyáltalán nincs kimondva az, hogy a büntetőjog szempontjából befolyást gyakorló Személyes tulajdonságok vagy körülmények azon tettestársra vagy másnemű részesre vonatkozólag sem jönnek figyelembe, akire vonatkozólag fenforognak1; tekintve, hogy a törvény idézett rendelkezésében még az sem mondatik, hogy az esetben, ha a törvényben előrelátott,