Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 336. §. 6. és 7. f>. 645 pásokra való szövetkezésnek megállapításából folyó akarategység pedig az egyes, s mindenkor külön-külön elhatározással elkövetett cselekmények egységet nem is indokolhatja, a tsz. Ítélete volt a minősitésben és a halmazat kérdésében helybenhagyandó. (1897. aug. 3. 6870.) = Abban a kérdésben, hogy a szövetségben véghezvitt többrendbeli lopási cselekmények a Btk. 336. §. 6. p.-ja szerint egységesnek minősittessenek-e vagy pedig az elkövetett lopások számához képest ugyané pont szerint való halmazat állapittassék-e meg: a gyakorlat végleges megállapodásra még nem jutott. 1824. C: Az előzetes szövetkezés oly kapcsolatot létesít a szövetkezők között, melynél fogva azok a szövetkezésből kifolyóan elkövetett egyes lopások tetteseinek tekintendők, tekintet nélkül arra, hogy a szövetség egyik vagy másik tagja egyes lopások elkövetésénél nagyobb vagy kisebb tevékenységet fejtett ki. Az a körülmény, hogy G. F. és M. L. vádlottak a lopást megállapító egyes esetek egynémelyikénél magában a lopott dolgok elvételében részt nem vettek, nem szolgálhat indokul arra, hogy cselekményük nem a tettesség1, hanem a részesség fogalma aLá vonassék. (1902. jun. 17. 5798.) Szolgálati viszonyban elkövetett lopás. (Szolgálati viszony fogalma; ez eset elhatárolása a sikkasztástól.) 1825. (C. 53. sz. döntv.) Tekintve, hogy a Btk. azáltal, 336- §• 7- Pmert a 336. §. 7. pontjában, valamint több, más helyén is ezen kifejezést «szolgálatban iáll» használta, világos kifejezésre hozta azon akaratát, hogy ezzel a gazda és cseléd közötti — az 1876. évi XIII. t.-cz. által szabályozott — viszonynál tágabb fogalmat kivánt kifejezni, nem lévén a cseládi minőség és a szolgálati viszonyban állás egymást fedező fogalmák s nevezetesen gyakoriak lévén az esetek, melyekben valaki másnak szolgálatában áll, anélkül, hogy ez szolgálatadójának1 vagy főnökének cselédjéül lenne tekinthető; tekintve különösen, hogy megállapított évi, havi, esetleg hetifizetés mellett, tartósan alkalmazott kereskedői-, iparos- és kezmüvessegédek, illetőleg a nem napszámra, vagy nem az iparos műhelyében, üzlethelyiségében, esetleg az általa felvállalt munka színhelyén kivül darabszámra dolgozó iparos- ás kézmüvesmunkások, valamint a gazdasági tisztek kétségtelenül szolgálatában állanak annak, akinek kereskedésében, iparüzletében vagy közművállalatában, illetőleg gazdaságában fizetés mellett nem mint napszámosok vannak alkalmazva, ámbár ezekre vonatkozólag a cseléd-minőség ezen viszony fogalma szerint helyes megjelölésnek nem volna elfogadható; tekintve nevezetesen a kereskedő^segédeket, az ezek és főnökök közötti viszonyt, maga az 1875: XXXVII. t.-cz. (kereskedelmi törvénykönyv) hatodik czime, az 55., 56., 57., 58. §§-ban