Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 336. §. 5. és 6. p. 643 lopás (C. 1890. szept. 2. 2799.); — a lopás azon alkalommal, midőn a vizemelkedés csupán olyan volt, hogy annak következtében a káros a malomban volt gabonanemüeket elővigyázatból magasabb helyen fekvő helyiségbe szállította (C. 1890. nov. 28. 4229.); — midőn a v. a pinczéből, a nagy eső következtében befolyt viz által feltört ajtón bemenve, illetve a viz által megrongált fal nyílásán benyúlva, borokat lopott, mert egy esőzés következtében kisebb területen összegyülemlett s bár egyes épületeket vagy helyiséget veszélyztető nagyobb viz, közveszélyt képező vizáradásnak még nem tekinthető (C. 1894. ápr. 26. 3044.). 1818. B. I. és Sz. K. vádlottak összebeszéltek, hogy gróf A. K. tanyájáról oly módon fognak dohányt lopni, hogy előbb a cseléd-épületet felgyújtják s az ennek folytán előálló zavarban törik fel a dohány-pajtát. A cselédház ereszébe a meggyújtott csóvát be is dugták, de mert a tetőzet nedves volt, a tető nem fogott tüzet. Erre a tanyán lévő 8—900 irtot érő szalmakazlat gyújtották lel s ennek égése alatt a dohány-pajta betörésével foglalatoskodásuk közben őket tetten érték és elfogták. Nagyváradi tsz.: A lopást a Btk. 336. §. 3. és 5. p.-ja szerint minősitette. (1897. márcz. 13. 1808.) Nagyváradi T.: Hh. árral, hogy miután vádlottnak nem más által okozott tűzveszélyt használtak fel a dohánylopás elkövetésére s a községtől távol különálló tanyán felgyújtott szalmakazal égését közveszélynek minősíteni nem lehet, a cselekmény minősítésénél a Btk. 336. §. 5. pontjára való hivatkozást mellőzte. (1897. márcz. 15. 777.) C. A. T. ítéletét Hh. (1897. máj. 28- 3757.) — Ennek az esetnek a gyujtogatási bűncselekményre vonatkozó részét 1. a Btk. 422. és köv. §§-nál. Tolvajszövetségben elkövetett lopás. 1819. C: A «tolvajszövetség» fogalma alatt nem két vagy több 336. §. <í. p egyénnek egyes előre meghatározott helyen és időben véghez viendS lopás vagy lopások elkövetése végett való alkalmi összejövetele, hanem több egyénnek, határozatlan számú és hosszabb időre tervezett lopások czéljaira irányuló állandó, tartós egyesülése, szövetkezete értetik. Ilyennek azonban a két vásárra szóló, de egyenként keletkezett lopási szövetkezés nem tekinthető. (1892. márcz. 16. 7460/1891.) = Azonos: G. 1891. nov. 6. 2223. (a 336. §. 6. p.-ban használt «toIvajszövetség» kifejezése alatt több személynek több különböző lopások elkövetése czéljából tartós jellegű s nem csupán egy alkalomra való bűnös szövetkezése értendő); — C. 1902. decz. 15. 10.796. (a rabló- vagy tolvaj-szövetség fogalmához megkívántatik, hogy a szövetség előre meg nem határozott időben és helyeken elkövetendő rablás vagy lopásra alakuljon. Eleve meghatározott helyről eszközlendő lopásra való szövetkezés a tolvaj-szövetség jogi fogalmát meg nem állapítja.). 1820. C: Alkalmazottak egyesülése csupán gazdájuk kárára rendszeresen elkövetendő lopásokra, a Btk. 336. §. 6. pontja szerinti tolvajszövetséget meg nem állapítja. (1897. jun. 1. 10584/1896.) = Megfelel annak az előbbi esetben kifejtett elvnek, hogy csupán egy bizonyos esetre vonatkozó szövetkezés nem esik a 336. §. 6. p.-ja alá. 41*