Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 333. §. 627 1746. Vádlott az előbb nyilt helyről ellopott és végleges elvitel czéljából általa az istállóba elrejtett dolgokat az istálló közben bezárt ajtajának feltörése utján újból elvette. C: A vétség' esete beleolvad a Btk. 336. §. 3. pontja szerinti bűntett esetébe s a cselekmény, mint folytatólag- elkövetett, a Btk. 336. §-ának 3. pontja szerint minősíttetett. (1904. jan. 7. 115.) — A közölt határozatokból kivilágló felfogás ujabb irányzatú. Régebben az egyszerű és a Btk. 336. §. valamely pontja szerint minősített, bár egy helyen és időben véghezvitt lopásokat a C. külön akaratelhatározásokból eredőknek tekintette s az elkövetési módhoz képest külön-külön, bűnhalmazat alakjában minősítette azokat (C. 1889. nov. 12. 10,004., C. 1893. febr. 3. 11,721.). A lopás elhatárolása más büntetendő cselekményektől. 1747. 0.: Idegen ingó dolognak futás közben erős rántással történt elragadása nem rablást, hanem lopást állapit meg. Rablás nem forog fenn, mert a kérdéses «kirántás», «kiragadás» nem képez az ember teste ellen intézett oly erőszakot, mely a megtámadottat a megtámadó hatalma alá helyezve, azt akarata megvalósításának képességétől, az ellene kifejtett nagyfokú feltétlen erőszak (vis absoluta) által megfoszitaná. Zsarolás szintén nem állapitható meg; mivel a tettes nem akart a megtámadottnak akaratelhatározására hatni, hogy őt ily módon kényszerítse az átadásra. (1892. márcz. 30. 9752/91.) = Azonos: C. 1893. jun. 13., 292. sz. (az erőszak, melylyel v. a zacskótartó madzagot elvágta és a pénzes zacskót sértett mellénye zsebéből kikapta, nem a sértett személye ellen, hanem tárgyra irányult, a cselekmény tehát sem rablás, sem zsarolás nem lehet, hanem lopás), — C. 1900. jan. 31. 4484. sz. (v. a pipát a sértett szájából kiragadta). 1748. 0.: Lopás állapíttatott meg, midőn vádlott a cselédtől a gazdája fuvoláját azzal a hamis előadással kérte és vette el, hogy a gazda megbízásából jár el. (1889. évi 9268.) 1749. C: A vádlott által eltulajdonított kendőről a 9—10 év körüli gyermek akaratképesség hiányában joghatálylyal nem rendelkezhetett. Ezek szerint teljesen közömbös, vájjon az eltlajdonitott dolgot vádlott a gyermektől ennek ravasz fondorlattal való tévedésbe ejtésével vagy a nélkül, a gyermek hozzájárulásával vagy ennek ellenére sajátította el: kimondatik bűnösnek. (1899. jan. 18. 4462/98.) —- Azonos: C. 1893. ápr. 25. 3235. sz. (vádlott az utczán vele találkozott 9 éves fiút egy állítólagos nőismerős felkeresése végett, egy ház második emeletére küldötte fel s ez alatt a tőle elvett czipőt jogtalanul (itulajdoritotta; csalás helyett a lopás tényálladékának megállapítása fogadtatott el). 1750. (C. 29. sz. döntv.) Tekintve, hogy a íöld termékei csak addig tekintetnek ingatlanoknak, mig a földtől el nem választattak; tekintve, hogy a föld termékei a földtől való elválasztás által ingó dolgokká lesznek; 40*