Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

618 Btk. 333. §. tehát vádlott a Telefon Hírmondó hálózatáról az áramot jogtalanul levezette, s kísérletezési czélokra jogtalanul elhasználta: az által a sértett czégnek vezeték-hálózatát és közvetve az áramfejlesztő gépeit használta tudva jogtalanul és ezáltal a sértett részvénytársaságnak kárt is okozott. Vádlott e cselekménye a Kbtk. 127. §. 1. pontjában meghatározott tulajdon elleni kihágásnak minden ismérvét felöleli. (1901. nov. 21. 49,786.) 1715. (C. 34. sz. döntv.) A rabruhával megszökő fogoly, e ruhára vonatkozólag — amennyiben az eltulajdonítás dolosus volta íenforog: lopást követ el; dolosusnak tekinthető pedig az eltulajdonítás: ha a szökés előkészületeiből kitűnik, hogy a fogoly szándéka, illetőleg czélja a ruházatnak jogtalan eltulajdonítására is vala irányozva; mely eset fenn fog forogni például, ha bebizonyul, hogy a használatába adott, de rosszabb állapotban levő ruházatát, vagy valamely ruhadarabot, czipőit, fehérneműit sat. — közvetlenül megszokásé előtt másnak jobb minőségű ruhiájávai azon őzéiből cserélte ki, hogy az általa használtaknál jobbakat és értékesebbeket kerítsen hatalmába és vigyen magával. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia büntető szakosztályának 1884. évi május hó 21-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 28-án tartott teljes ülésben. 1716. C.: Vádlott, lopási cselekménye, bár az kéti személy közös tulajdonán követtetett el, mégis egységesen minősülő bűncselekményt képez; megállapítja ezt az egységet a hely és az alkalom azonossága és a lopott dolog osztatlan részének együvé tartozása és nem lehet azt a károsult személyek különbözősége szerint ketté választani, fi897. decz. 10. 1202. sz.) 1717. Vádlott «huszonegyet» kártyázott a sértettel; elvesztett 4 frtot, mely a sértett «bankjába» már betétetett. Vádlott kivette a bankból ezt az elvesztett 4 irtot s megtartotta magának. C: A birtoklás jogérvényes megszerzéséhez törvényszerű jogczim kívántatik. Büntetendő cselekmény elkövetése által törvényszerű jogczim, tehát az ezen alapuló jogos birtoklás nem szerezhető. A szerencsejáték a Kbtk. 88. §-a által tiltott és büntetendő cselekményt képez. Ezek következtében azon 4 frt, melyet vádlott az úgynevezett «huszonegy» szerencsejátékon elvesztett s mely öss'zeg a D. P. által tartott úgynevezett «bank»-ban volt: törvényszerűen és jogosan nem ment át D. P. birtokába. Azon 4 frtnyi összeg még az előtte levő bankban volt. Arra vonatkozólag tehát vádlott sem tulajdonosi akaratát, (animus domini), sem a személyes jelenlétben és a physikai hatás gyakorlásának fel nem adott képességében nyilvánuló megszakitlan folytonos cselekvőségét fel nem adta: jogi értelemben tehát az a vádlott tulajdonából, illetőleg birtoklásából ki sem juthatott. Ezek alapján vádlott, a midőn a kérdéses 4 forintot a még mindig előtte volt bankból kivette, nem vett ki «idegon ingó dolgot», hanem még mindig az ő tulajdonát képező dolgot