Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

6i-; Btk. 333. §. az áram-mérő nem tüntette ki. Ekként az áram-szolgáltató társaság a hamis vezetéken elhasznált áram mennyiségőről nem szerezhetett tudomást, azt a vádlott terhére nem számlázhatta, minélfogva vádlott a hamis vezetéken át a titkos lámpájához elvezetett áramot ingyen használta. A kir. ügyészség ez esetben a Kbtk. 127. §-a alá eső tulajdon elleni kihágás tényálladékát látta fenforogni. A pótmagánvádlóul fellépő áramszolgáltató társaság a Btk. 379. §-ába ütköző és a 380. §. szerint minősülő csalás büntette czimén emelt vádat. A vádtanács a Btk. 333. §-ába ütköző s a 334. §. szerint minősülő lopás büntette czimén helyezte vád alá a vádlottat. A bpesti btő tsz. vádlottat lopás bűntette czimén (Btk. 333., 334. §.) ítélte el. Bpesti T.: A tsz. vádlott cselekményében helyesen ismerte fel a lopás tényálladékának ismérveit. A villamos áram mindaddig a_pótmagán vádló birtokában lévőnek tekintendő, mig az a pótmagánvádló állandó rendelkezése alatt levő fővezetékből a fogyasztó helyiségében e czélra alkalmazott villamos árammérőn keresztül a fogyasztó vezetékébe át nem vezettetik s a villamos árammérő a fogyasztó által elhasznált villamos áram értékét ki nem mutatja. Vádlott tehát joggal csakis az árammérőn át vezetett villamos áramot használhatta. Az annak megkerülésével, hamis vezeték utján, következésképen jogtalanul elvezetett villamos áram tehát vádlottra nézve idegen dolog volt. — Nyilvánvaló az eltulajdonításra irányuló czélzat is, mert vádlott a jogtalan módon elvezetett, tehát elvett villamos áramot szándékosan a saját czéljaira, a maga hasznára fordította; ez pedig az eltulajdonítás fogalma alá esik. Az a mód, amelylyel vádlott a villamos áramot elvezette, alkalmas volt arra, hogy a villamos áramra nézve a pótmagánvádló birtoklása megszüntettessék s a villamos #ram a vádlott birlalatába kerüljön. Vádlott cselekményében az elvétel, mint a lopás egyik lényeges ismérve is megvan. Kérdés, hogy a villamos áram dolog-e, nevezetesen ingó dolog-e? A jogtudomány korábbi megállapodása szerint a «dolog» fogalma alá a természetnek testtel biró, különvált és emberi uralomnak alávethető darabjai tartoznak. Ez a korábbi megállapodás azonban a természettudományok rohamos fejlődésével tarthatatlanná vált. Már is nem egy, még a közelmúltban is alig ismert olyan jelenségek hozattak felszínre, amelyek habár nem is testi tárgyak,^ de a természeti erőknek mégis olyan nyilvánulásai, amelyek a gazdasági élet javára való hasznosítás által annak egyik lényeges eszközévé váltak és ép a bennök rejlő vagyoni értéknél fogva a közforgalomnak is tárgyai; s ehhez képest a testi tárgyakkal egyenlő fontosságúak lévén, ezekkel a vagyonjog szempontjából egyenlő elbánást igényelnek. Ezek közé tartozik a villamosság, a villamos áram is. A szakértők egybehangzó' véleménye szerint nem tért betöltő anyag s nem is önállóságra képes testtel biró tárgy ugyan, hanem az energiának, a munkaképességnek csak egy neme, vagyis jelenség, amelyet csak hatásaiban ismerünk; de azért az emberi uralomnak alávethető s köztudomás szerint a gazdasági életnek ma már egyik olyan lényeges tényezője, amely nemcsak a vagyonjog szempontjából, de a közbiztonság tekin-