Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

60tí Btk. 332. §. ben a következő tétellel: «cselszövénynyel, vagy az abban lakónak, vagy a lakással rendelkezőnek akarata ellenére», tehát a két elem együtt állapítja meg a magánlaksértés vétségének tény állad ékát. Minthogy azonban az utóbb emiitett fényelem íenforgását a törvényszék nem állapította meg; a Curia pedig a jelen esetben a B. P. R. 437. §. 1. bekezdéséhez képest, a törvényszék által valóknak elfogadott tényekre köteles határozatát alapítani, s minthogy, az előrebocsátottak szerint, a törvényszék vádlottat a magánlak megsértésének vétségében a büntető törvény rendelkezésének téves alkalmazásával mondta ki bűnösnek, ugyanazért a vádlott a magánlaksértés vétségének vádja alól felmentendő volt. (902. máj. 27. 4940.) 1680. C.: Azon ház, melynek alkatrészeiből a v. némely tárgyakat elvitt, az ő tulajdonát képezi. Panaszosnő vádlott előadása szerint a miatt maradt azon házban, mert vádlott, kivel a nő vadházasságban élt, őt ott hátrahagyta, minthogy ő maga csapiárosnak menvén, onnan eltávozott. Sértett nő vallomása, rendjén azt állítja ugyan, hogy mialatt vádlottal vadházasságban élt, a házat együtt építették; hogy azonban ő az építkezésre anyagi részvéttel befolyt volna, azt nem is állítja, a vadházasság pedig neki ily követelésre jogosultságot nem ad; s miután igy panaszosnő semmi birtokjogot nem igazol, a ház őrzésére hátrahagyott megbízások pedig birtokjogot nem szereznek; vádlott másnak tulajdonába vagy birtokába be nem hatolt, minélfogva büntethető cselekményt el nem követvén, őt a vád alól fel kellett menteni. (1885. szept. 10. 4927.) = Fölmentés, mert a bemenetel jogos indokból történt: C. 1708/1886. sz. (a fin jogosítva- van másutt tartózkodó atyját a lakással rendelkezők akarata ellenére is meglátogatni, s (hsu kívánja, őt onnan magához venni), — C. 5841/1887. sz. (a v., mint háztulajdonos, a bérfizetés elmulasztásából eszközölt lakfelmondás után jogosan járt el, midőn háza egyik lakosztályának szobáját lakatos által felnyittatta), — C. 6263/1887. sz. (a ki kárban talált disznóinak visszavétele czéljából elmegy idegen udvarba, h. ott a behajtóval értekezzék, nem követ eú magánlaksértést még akkor sem, ha kérelmének megtagadása után erőszakkai akarja elhajtani a disznókat), — C. 10,008/1890. sz. (a v. regálebérlő a pénzügyőri isizakasz vezetőjétől hivatalos segélyt kért, mielőtt bement volna a sértett kávés üzletébe, ki szeszes italok kimérésére jogosultsággal nem birt; miután pedig hivatalos segélyt nem nyerhetett, a v. e nélkül ment be a Sértetthez azzal a czálzattal, hogy az általa bérelt italmérési jognak vélt csonkítását ellenőrizhesse), — C. 6756/1890. sz. (v. azon cselekményélen, h. tőle külön lakó neje házába annak tiltakozása ellenére bement, magánlaksértés tényáiladéka meg nem állapitható), — C. 6531/1892. sz. (a v.. mint a községi italmérési jog bérlője, a magánvádlóknál a hatóság közbenjöttével házkutatást tartott), — C. 10,743/1893. sz. (a háziúr jogosítva van az itéletileg lakás (eilhagyására kötelezett lakót önhatalmúlag kilakoltatni), — <ü. ^ 29] 2/1894. sz. (a v. lakójának szobájába azért ment be, h. annak kijáratát elreteszelje és e'záltal magakadályozza azon ingóságoknak elvitelét, melyekre őt törvényes zálogjog illette meg). = Elitélés jogos indok hiánya miatt: C. 2080/1887. sz. (v. azon védekezése, h. azért ment be a panaszos lakásába, h. állítólag ottfelejtett pipáját magához vegye, meg van czáfolva), — C. 3675/1891. sz. (a férjnek nincs joga a tőle egyházhatósági határozattal ágytól és asztaltól el-