Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

10 Btk. 263. §. C: Tekintve, hogy P. B. maga is beismerte, hogy azon letétjutalékot, mely a hivatalos eljárás után és annak eredményéhez képest M. részére megállapítandó volt, ettől megvette; tekintve, hogy ő maga is 600 írtnál magasabb összegre tette a részt, melyet ő 400 írtért vett meg; tekintve, hogy P. B.-nak azon mentsége, hogy az ő működése, vagyis a vizsgálat már akkor be volt fejezve, midőn a kérdéses vételt eszközölte, alappal nem bir, mert a közhivatalnok hivatali kiküldetésére vonatkozó íunctiója és felelőssége mindaddig tart, mig az általa eszközölt hivatalos eljárással beadott jelentése végérvényesen az illető í'elsőség által nem intéztetett el: ezeknélfogva nem lehetett valótlannak nyilvánítani vádlottnak a kérdéses beadmányban foglalt állítását; ellenben bebizonyitottnak kelletvén elfogadni azon tényt, hogy P. B. a megfelelő ügyben a közhivatalnok különös kötelezettségét képező önzetlenséget szem elől tévesztette: vádlottat a Btk. 26.°>. §. bevezetése, valamint e szakasz l. pontja alapján felmenteni kellett. (1883. június 19. 4833. sz.) 1151. C: A közhivatalnok által rágalmazás miatt emelt vád esetében az ellene lefolytatott fegyelmi eljárás eredményének nincs praejudicialis hatása a rágalmazási vád alapjául szolgáló tény bizonyítására, ha azon tényt vádló utólag a bíróság előtt beismeri. (1887. febr. 15. 3392/86. sz.) 1152. C: A vádlottak által a magyar kir. belügyminisztériumhoz benyújtott feljelentésben állított visszaélések valósáigal elkövetetteknek bizonyulván: a feljelentők ellen a Btk. 263. §-ának 1. és utolsó bekezdése alapján rágalmazás és becsületsértés miatt bűnösség és büntetés annál kevésbé mondható ki: minthogy azon, valónak bizonyult tény, hogy a M.-Sz.-M. község lakóira a szolgabírói hivatal általi megerősítés mellett holdanként 3 kr., bizonyos munkálatokért járó illetmény s bizonyos költségek fedezése czimén jogtalanul kivettetett és részben behajtatott, nem veszti el a hivatali visszaélés jellegét az által, hogy a község bírája által a szolgabíró megerősítésével eszközlött kivetésnél, és a szolgabiró által elrendelt végrehajtás utján eszközlött részbeli behajtásnál nem a feljelentésben megnevezett, illetőleg vádlott M. (J. szolgabiró működött közre. (1899. június 26. 3319. sz.) Valódiság bizonyítása közérdekből. 1153. Bpesti T.: Azon körülmény, hogy H. -I. vádlott azt, hogy a magánvádlók, L. M. cselédjeitől loptak takarmányt, a csendőrség előtt állította és pedig akkor, midőn ez a L. M. kárára elkövetett takarmánylopást nyomozás tárgyává tette, eléggé igazolja, hogy a vádlott állításának czélja a közérdek megóvása volt. De a tárgyalás arra nézve is szolgáltatott adatokat, hogy a vádlott állítása nem volt puszta ráfogás, amennyiben annak valódiságát H. J. és S. I. tanuk is bizonyították.