Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

400 Btk. 261. §. tétel nem alapszik a törvényen. A törvény a becsületet minden irányban oltalmazza és mi támpontot sem nyújt ama feltevésre, hogy az irói becsület megtámadása nem számithatna a Btk. XVII. fejezetének védelmére. Minthogy e szerint azon tény, hogy vádlott a «Magyar Kritika» és a «Nemzeti Iskola» czimü lapokban megjelent «Ki vagyok én?» felhivásu czikk közzététele által oly kifejezésekkel illette a főmagánvádlót, melyek erre nézve meggyalázok, a Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségének tényálladékát foglalja magában: a semmiségi panasz ebben az irányban alaptalan. (1902. máj. 28. 4995. sz.) 1120. C: Azon állítás, hogy vádlott «a legridegebb üzleti érdekből* irta ama czikkeket,' melyek a bevádolt közleményre alkalmat szolgáltattak, nem alkalmas arra, hogy a főmagánvádlót a közmegvetésnek tegye ki; ellenben alkalmas a bevádolt kitétel arra, hogy a főmagánvádló irói jellemét kedvezőtlen színben mutassa, azaz meggyalázza; mert a főmagánvádlót olyannak mondja, kit hivatásos működésében nem az irói czélok, hanem mellékérdekek vezetik. A cselekményben tehát a Btk. 261. §-ának alkatelemei vannak meg. (1902. máj. 28. 4996. sz.) Jelképes becsületsértés. 1121. Bpesti T.: A vádba vett cselekmény tényállása az, hogy a vádlott, holott saját előadásaként közte és a sértett közt évek óta tartó elkeseredés uralkodik, a sértettnek üzlethelyiségébe bement és az ott jelen voltak szemeláttára, nadrágjának illető részén át szeméremtestét megfogván, a sértettnek kifejezetten oda kínálta. A bizonyított cselekmény a M. M. ellen elkövetett és a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségét képezi, mert kétségtelenül a női becsületet megtámadó meggyalázó cselekmény. C: A felebbezés visszautasittatik. (1893. jan. 24. 124. sz.) = Hasonló esetekben b. s. megállapítása: Budapesti T. 48,370/1890. sz. sz. (v.-ak egy a telekkönyvi hatósághoz intézett kérvényen, a sértett neve fölé ökörfejet rajzoltak s így nyújtották azt be), — C. 840/1891. sz. (szamárfülek mutatása b. s.), — ugyanígy: C. 1717/1903. sz., — C. 10,885/1895. sz. (valakinek ablakán beköpni, meggyalázó cselekményt képez). Tettleges becsületsértés. 1122. C: Vádlottak azon cselekménye, hogy panaszost nyilvános helyen lefogták és haját lenyírták: meggyalázó cselekményt képez. (1883. jan. 19. 6117/1882. sz.) =7 Hason!'' esetek: C. 10,197/1883. sz. (a v.-nak az a tette, h. az ut mellett pihenő panaszosnő mellét megfogdosta és őt meghempergette: meggyalázó cselekmény), — Bpesti T. 37,839/1885. sz. (v. valószínűvé sem tette, h. panaszosnő ottlétekor egy pár harisnya elveszett, midőn tehát a imgánvádlót annak megtudása végett, h. nincs-e nála egy pár harisnya, megtapogatta s ekkép megmotozta, ellene meggyalázó cselekményt követett el), — C. 7974/1888. sz. (ki az utczán járó nőt ittasan megszólít, hazakisérést ajánl s a nővel rendetlenkedik: b. s. miatt büntetendő), — C. 10,008/1890. sz. (a v., ki egy pohár teát panaszos kezéből annak tudta és beleegyezése nélkül kiragadott: b. s.-t követett el), — Debreczeni T. 1836/1892. sz. (a káros, ki a megfogott tolvajt meztelenre levetkőzteti és ilyen állapotban