Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

26 Btk. 61. és 62. §§. bálytalan a tsz-nek az a rendelkezése, hogy az ismeretlen károsok netáni igényeik sérelmével azoknak a szegényalap javára leendő értékesítését rendelte el. C: Tekintve, hogy bűnvádi ügyekben a magánjogi igényekre nézve a biróság csak a bűnösség megállapításával van hivatva érdemlegesen intézkedni és tekintve, hogy ennélfogva az alsóbiróságok ítéleteiben tételszámonkint felsorolt és bűnjelek gyanánt kezelt azoknak az ingóságoknak s illetve az azok után befolyandó árverési vételárnak hovafordításáról, a melyeknek tulajdonosai ismeretlenek, de a melyekre nézve a vádlottak bűnössége megállapítható sem volt, a büntető biróság érdemlegesen rendelkezni hivatva nincs: a másodbiróság ugyanezen ingóságokra vonatkozó intézkedése a Btk. 61. §. felhívásának mellőzésével megváltoztatik akként, hogy ezek az ingóságok esetleg azoknak befolyandó árverési vételára az illető ismeretlen tulajdonos vagy tulajdonosok részére az e részben fennálló szabályok értelmében birói letét gyanánt lesz tovább kezelendő. Ezzel a változtatással a T. Ítélete egyébként az abban felhozott és elfogadott indokok alapján hhagyatik. (1898. nov. 29. 10,355/1897. sz.) Nyomtatvány elkobzása k:nél eszközölhető ? 80. C: A Btk. 61. §. szerint a bűncselekmény által létrehozott vagy annak elkövetésére szolgált tárgyak csak akkor kobozhatók el, ha a tettes vagy részes tulajdonai, vagy ha birtoklásuk, használásuk vagy terjesztésük különben is tiltva van. A Btk. 62. §. pedig meghatározza, hogy nyomtatvány utján elkövetett bűncselekmény esetében a nyomtatványnak csak a szerző, nyomdász, elárusító, terjesztő, vagy nyilvánosan kiállító birtokában levő példányai kobozhatók el. A tsz. e szerint lényeges szabálytalanságot követett el, midőn az elkobzást a magában véve forgalomból ki nem tiltott vádbeli röpiratnak összes tudvalevő példányaira, nevezetesen a törv. idézett határozatai alá nem eső M. Nemzeti Múzeum és N. P. ügyvéd birtokában levő példányaira nézve is elrendelte, minélfogva végzésének megsemmisítése mellett ujabb szabályszerű határozat hozatalára utasítani kellett. (1898. márcz. 29. 2812. sz.) Iratok és ábrázolatok elkobzása. 81. A jbg. a Kbtk- 71. §-ába ütköző kihágás miatt járt el egy hamisított ajánlólevél miatt, mely hasonmásban (facsimile) egy könyv elején jelent meg. A könyv szerzőjét közönséges uton elitélte, a lefoglalt könyvkészlet elkobzása miatt; pedig az ügyész — mivel a szerző időközben meghalt •—S a Btk. 62. §-a alapján a tsz. előtt a Bp- 477- §-ára támaszkodva eljárást indítottA bpesti tsz. az eljárást megtagadta, mivel: «a 62. §. alkalmazásának területköre kizárólag a nyomtatvány, irat vagy képes ábrázolat közzététele által elkövetett bűncselekményekre, azaz a sajtóvétségekre terjed ki; a vádlott terhére a jbg. által megállapított cselekmény pedig nem sajtóvétség.» Továbbá, mert: a nyomtatvány utján elkövetett bűncselekményeknek a perrendtartás szempontjából szabatos forgalommeghatározását adja meg a Bp. javaslata indokolásának az a része, mely szerint «azon bűncselekmények, me-