Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 19. §. 13 ugyanazért mindkét alsóbbfoku bíróság végzése megsemmisíttetik, és a tsz. a fentebbiekben megjelölt irányban teljesítendő szabályszerű eljárásra s ujabb határozat hozatalára utasdttatik. (1891. décz. 30. 9709.) =• E határozat a Bp. rendelkezésével nincs összhangzásban, mert e szerint a kir. ügyész vizsgálat közbejötte nélkül is megszüntetheti az eljárást, a mi pedig több a följelentés félretételénél. A kir. tábla Ítélete után megválasztott képviselő ügyének felülvizsgálatát a mentelmi jog nem akadályozza. 39. Azt hozta fel vádlott a kir. ítélőtábla Ítélete elleni felebbezésben, hogy ő 1892. január 28-án, tehát két nappal azután, hogy a szegedi kir. Ítélőtábla a felebbezett ítéletet meghozta, országgyűlési képviselőnek megválasztatván, a kérdéses ítélet a képviselői immunitásnak felfüggesztése nélkül nem lett volna kihirdethető s az eljárás folytatható. C: Tekintve, hogy vádlott, saját állítása szerint, 1892. január hó 28-án választatott meg országgyűlési képviselőnek; tekintve, hogy ekkor már a vádbeli vétség miatt nemcsak meg volt indítva ellene a bűnvádi eljárás, hanem az a másodfokú bíróság ítéletével is el volt intézve; tekintve, hogy e szerint — vádlottnak országgyűlési képviselővé való megválasztásakor — ő reá vonatkozólag tul volt már haladva azon helyzet, a melyben — eltekintve a személyes szabadság elvonásától — a törvényhozás tagjainak mentelmi joga létokát és igazolását találja; tekintve, hogy ezeknél fogva a mentelmi jognak sem természete, sem czélja által követelt folyományai nem igazolják a különben is kivételes, tehát már ezért is a legszorosabb értelemben magyarázandó jog kiterjesztését azon esetekre is, a melyekben a bűnvádi f-ljárás végleges, habár jogerőre még nem emelkedett Ítélettel befejeztetett, mielőtt vádlott a törvényhozás tagiává lett volna; tekintve, hogy oly törvény, mely aZ ellenkezőt rendelné, nem létezik; a C. nem értelmezhette a törvényhozás tagjainak mentelmi jogát akként, hogy ezen jog megakadályozhatná a felsőbb fokú bíróságokat az alsóbb fokú bíróságok bűnvádi ítéletének az országgyűlés, illetve ház; engedelme nélküli felülvizsgálásában, azon esetekben, a melyekben a vádlott a bűnvádi eljárás megindításakor nem volt tagja a törvényhozásnak, és azzá csakis azután lett, miután a felülvizsgálandó ítélet már meghozatott. (1892. ápr. 20. 2786. sz.) Mentelmi jog felfüggesztése mikor kérhető? / 40. Temesvári tsz. : Mielőtt az ügyben az előnyomozat, esetlégvizsgálat elrendeltetnék, E. K. képviselő mentelmi jogának felfüggesztése végett a képviselőház elnökét megkerestetni rendelte. Temesvári T.: Ezt a végzést hh. C.: Tekintve, hogy a mentelmi jog felfüggesztése csak akkor kérelmezhető, ha a birósáig megállapított tények és adatok alapján - - nem a nyomozás, illetőleg elővizsgálat — hanem a «vizsgálat» elrendelésének esetét fenforogni látva, ezt végzésileg kimondja, s a kiadás iránti