Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

158 Btk. 96. §. ugyan a Btk. több rendelkezésének, hanem ugyanazon rendelkezésének többszöri msértése általi egy cselekmény elkövetése képezi; az elkövetett cselekménynek tehát mindenesetre «egynek» kell lennie, ami csupán a suDjectiv elem egysége által nem érhető el. Az idézett törvény útmutatása alapján képezett delictum egységet állapit meg egy kamra, egy élelmi tár, egy bolt tartalmának félbeszakitlanul vagy rövid félbeszakítással egymásra következő, habár többszöri viszatérés után foganatba vett lopási cselekedetek által való kiüritése, ámbár mindenik elvétel, illetőleg elvitel által külön-külön is egy-egy teljesen befejezett lopás vétség© vagy büntette valósulhat meg. Az akaratelhatározás egységét ez esetben a kamarának, a boltnak, az éléskamrának objectiv egysége s ezzel szoros összefüggésben a kiüritési cselekedetnek egymás utáni folytonossága a mód és eszközök azonossága képezvén, ezen objectiv tényezők közvetítik és kifejezésre juttatják a számos külön-külön lopási cselekedetek mellett az elhatározás valódi egységét, a szándéknak egy kamara, egy éléstár, egy bolt kiürítésére való irányzása által az egy lopás cselekményének létrejöhetését. Egy kazal, egy boglya foglalatának ugyanazon tettes által az imént mjelölt körülmények között s habár husz-barmincz izben egymásután ismételt lopásokkal foganatosított eltulajdonítása ugyanazon oknál fogva csupán egy folytat, büntettet állapit meg; habár mindenik külön elhordási cselekedet az elvitt dolog értékénél fogva maga is megállapítaná a lopás bűntettét. Ámde minden lényeges pontban különböznek ezen esetektől a vád tárgyát képező s az alsóbb' fokú bíróságok fenn mjelent Ítéletében folytat, bűntettnek megállapított számos külön lopások. Ezen utóbbi esetekben vádlottak a megérkező vaspálya-vonatok vaggonjairól levett egyes tárgyakat — amint ezt az idő és különös viszonyok lehetővé tették — ellopván: minaegyik későbbi lopás elkövetése előtt, sőt ennek elkövetése után is a másiknak elkövethetése, esetleg ennek mely tárgyra vonatkozólag vagy mely módon, mely eszközökkel való elkövethetése képzetük előtt sem állhatott; a szándék tehát a későbbi lopás vagy lopások által eltulajdonítani óhajtott dolgokat, melyeknek vádlottak behatása körébe való jutásáról akkor, midőn az előző lopást elkövették, még tudomásuk sem lehetett: in'.em foglalhatta át; Ily viszonyok között és mindaddig, mig a későbbi vonat megérkezett, mindaddig a későbbi lopásokat, ül. az egységet közvetítő objectiv elem hiányában — szándék ezen szónok jogpsychológiai értelmében nem jöhetett létre; — létezhetett, már az első lopás előtt valamennyi vádlottban a vágy, az óhaj, a törekvés, az ösztön mennél több lopást akár ezen, akár más bármi módon elkövethetni, de ezen psychologiai tünetek nem vegyithetők össze a szándékkal, (87. decz. 10. 5715.) Hatóság elleni erőszak, emberölés és testi sértés anyagi halmazat 49S. €.: Tekintve, hogy K. P. vádlott a közrend helyreállításán fáradozó községi biró elleni merénylet által két önálló büntetendő cselekményt követett el; egyiket azáltal, hogy a községi bírót hivatalos