Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

148 Btk. 95. §• ugyanazon cselekmény által a Btk. több rendeletét sértő esetet képezvén, a most idézett szakasz értelmében egyedül a Btk. 165. §-ában meghatározott hatóság elleni erőszak bűntettének tényálladékát állapítja meg. (1882. szept. 24. 5552. sz.) 472. C.: Tekintve, hogy S. J. hatósági megbízásból kisérte F. T.-t s igy hatósági közegnek, a hatósági rendelkezés alapján felügyelet alá helyezett toloncz pedig fogolynak tekintendő; ez oknál fogva ugyan nem fogadható el az alsóbirósági ítéleteknek a Btk. 447. §-ába ütköző íogolyszöktetés büntette miatt emelt vád alól lett felmentésnek azzal való indokolása, hogy a toloncz fogolynak nem tekinthető: mindamellett vádlottnak csak a Btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak miatt lett elitéltetése hhagyatik; mert cselekménye a Btk. több rendelkezéseibe ütközvén, a Btk. 95. §-a értelmében a Btk. 447. §-a szerint minősülő fogolyszöktetés mellőzésével, a súlyosabb büntetési tétel alá eső hatóság elleni erőszaknak kell minősíteni. (1890. febr. 4. 8760/89. sz.) 473. V, a hatósági közeget hivatalos eljárása alatt tettleg bántalmazta és kutyának, disznónak nevezte; ezt megelőzőleg a hatósági közeg által nevének bemondására felszólittatván, a feleletet megtagadta. A másodbiróság vádlottat hatósági közeg elleni erőszak, becsületsértés és a Kbtk. 43. §-ába ütköző kihágás miatt — anyagi halmazat megállapításával Ítélte el. C: Tekintve1, hogy ugy a szóbeli, valamint a tettleges bántalmazás a vádlott által elérni szándékolt cselekmény czéljából követtetett el, hogy sértett a vádlott személye felől felvilágosítást ne nyerhessen; tekintve, hogy vádlottnak épen eme cselekményei képezik azt as erőszakot és veszélyes fenyegetést, a melylyel sértett hivatása gyakorlatában megakadályoztatott; tekintve, hogy az érintett akadályozással létesített büntetendő cselekmény a szándék egységénél s annálfogva, hogy a Btk. egyéb rendelkezésébe ütköző többi vádbeli cselekmények tényálladékát kimeríti, a Btk. 96. §-ában körülirt anyagi bűnhalmazat fenforgását kizárja: mind a két alsóbirósági Ítéletnek részben való megváltoztatásával vádlott becsületsértés vétségével és a Kbtk. 43. §-ában minősített közcsend elleni kihágással a Btk. 95. §-a szerinti eszmei halmazatban álló hatóság elleni vétségben mondatik ki bűnösnek. (1895. decz. 3. 11,495/894. sz.) Vallásháboritás és becsületsértés e. h. 474. C: Vádlottnak azon tette, hogy ő G. É.-nét az isteni tiszteletre rendelt helyiségben fenhangon szidalmazta és eképen közbotrányt okozott, a Btk.-nek ugy 191., mint 261. §-át sérti, — minekfolytán a Btk. 95. §-ának rendeleténél fogva, csak' a súlyosabban büntetendő vallás elleni vétségben volt bűnösnek kimondandó. (1898. decz. 7. 1478. sz.) Nemi erőszak és testi sértés e h. 475. V. egy 7 éves leánykával közösült; tudta, hogy nemi betegségben Bzenved, a leány nemi bajt kapott s husz napnál hosszabb ideig beteg volt.