Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

136 Btk. 92. §• 428. C: Minthogy vádlott azon cselekményében, miszerint az édes anyja aláírásának utánzásával hamisított váltóval cserélte be az előző lejárt váltót, a tett szándékos voltának ismérvei benfoglaltatnak s mint­hogy édes anyja uj váltó aláírására fel nem hatalmazta; azon paszta védekezésével pedig, hogy mivel édes anyja a korábbi váltát aláirta, ő az újítottra annak nevét ráírni feljogosítva hitte magát, (vádlott felmen­tése nem indokolható; de minthogy vádlott büntetlen előéletén kívül nyo­matékos enyhítő körülményt képez a közte és édes anyja közti vi­szony, mely cselekményének elkövetésére nem csekély befolyást gya­korolt, a Btk. 92. §-ának alkalmazásával v. büntetése ihat havi bör­tönben állapittatik meg. (1890. máj. 1. 1662.) — Azonos: C. 400/1903. sz. (Lopásnál házastársi viszony). 424. C: Vádlott cselekményében a Btk. 193. §-ában körülirt vét­ség ismérvei találtatván fel, őt ebben bűnösnek kimondani kellett A büntetés kiszabásánál vádlott családos volta, ugy az, hogy az elfogatási parancs kiadatására T. A. túlzott feljelentése szolgált okul, valamint az, hogy vádlott a választásnál fokozottabb mérvben igénybe vett el­foglaltsága és a választással egybekötött izgalmak hatása alatt állott, oly nyomatékos enyhítő körülményeknek vétettek, hogy a Btk. 92. §-á­nak alkalmazásával a főbüntetés pénzbüntetésben szabatott ki. (1888. okt. 30. 7012. sz.) 425. C: Tekintettel arra, hogy vádlott büntetve eddig nem volt, továbbá, hogy szerielmi féltékenység miatt felhevült kedélyállapotban ragadtatott a cselekmény elkövetésére; hogy beismerő vallomást tett és hogy cselekményének végzetes következményét! elhárítani törekedett, mint számosabb és nyomatékos enyhítő körülményekre: vádlott büntetésének megállapítására nézve a Btk. 92. §-ának alkalmazása indokoltnak talál­tatik. (1891. ápr. 16. 1417. sz.) 420. C: Tekintettel arra, hogy vádlott a vizsgálat és a végtárgya­lás adatai szerint a terhére rótt cselekményt kétségbeesett lelkiálla­potban és azon nagy félelem hatása alatt követte el, hogy gyermekét sem a vele rosszul bánt férjéhez, sem szolgálatának elvesztése miatt gazdájához nem viheti; valamint tekintettel az elsőbirósági Ítéletben is felhozott enyhítő körülmények nagy számára és nyomatékosságára: vádlott a Btk. 92. §-ának alkalmazásával ítéltetik el. (1891. jan. 30. 397. sz.) 427. C: Minthogy a tsz. azt a tényt vette bizonyítottnak, hogy a kölcsönös verekedés folytán mindkét vádlott sérüléseket szenvedett, a mi a büntetés kiszabásánál enyhítő körülménynek veendő is; mint­hogy a főtárgyaláson vádlottak büntetlen előélete is megállapittatott, a mi szintén nyomatékos enyhítő körülményt képez: a Btk. 92. §-á­nak alkalmazására a feltételek — súlyosító körülmények hiányában — fenforognak. (1901. máj. 7. 2692. sz.) 428. C; A büntetés kiszabását illetően a C. a Btk. 92. §. alkal­mazásának feltételeit fenforgónak találta annak az enyhítő körül-

Next

/
Oldalképek
Tartalom