Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 82. §• 113 §-ának rendelkezésénél fogva; vádlott nem tudta, hogy a börtönőr és nem a jáxásbirő járt el szabálytalanul. (1881. jun. 13. 20.350. sz.) C: Hh. (9691/1881. sz.) 346. B. I. helvét hitű egyén első nejétől: H. K.-tól engesztelhetetlen gyűlölség indokából elválasztatott. 1879-ben B. I. a helvét hitvallás szerint ismét egybekelt a róm. kath. hitű K. E.-vel; a házasfelek azonban különválva éltek. K. E. a nélkül, hogy a B. I.-val létesült házassági köteléke íölbontatott volna, 1885-ben a helvét hitű E. B.-val uj házasságra lépett- Ezen házasság megkötése előtt az erdélyi püspöki szentszék következő kijelentést tette: Miután B. I. törvényes első nejétől oly alapon választatott el, mely a kath. egyház elvei szerint házasságbontó akadályt nem képez, s ennélfogva K. E. róm. kath. nőnek vele kötött házassága — előbbi neje még életben lévén, — a kath. egyház elvei szerint törvényesnek nem tekinthető; azért K. E, róm. kath. nőt, ha egyéb akadály fenn nem forog, a B. I.-val megkisérlett házassága nem akadályozza, hogy egy harmadikkal törvényes házasságra léphessen». A marosvásárhelyi T. K. E. és E. B. ellen kettős házasság miatt inditott bűnügyben az eljárást megszüntette. C: A T. végzése a Btk. 82. §-a alapján helybenhagyatik. Tekintve, hogy a szentszéknek felhívott határozata által vádlottak tévútra lettek vezetve, és jóhiszemüleg cselekedvén, szándékosan a Btk. 251. §-ába ütköző kettős házasság bűntettét el nem követték; tekintve végre, hogy a Btk. 82. §-a értelmében nem számithatók be a bűntettnek tényálladékához tartozó ténykörülmények, ha az elkövető a cselekmény elkövetésekor azoknak nem birt tudomásával; a jelen esetben pedig a szentszéki határozat által tévútra terelt vádlottak ily helyzetben voltak: ez okokból volt a T. végzése helybenhagyandó. (1887. jun. 3. 4099. sz.) Elvétés (aberratio ictus) joghatálya. 347. (C. 60. sz. döntv.) Tekintve, miszerint az által, hogy a tettes ölési vagy bántalmazási merényletének, közbenjött vélet len folytán nem az általa kiszemelt, hanem egy harmadik személy esett áldozatul, csak a bűnös cselekmény alanyi eredménye változott, nem pedig annak természete; tekintve, hogy az eredmény tekintetében létrejött akkénti eltérés a tettes szándéka és ennek foganatosítása közötti okozati összefüggést meg nem szakítja, a mennyiben a tettes szándéka arra irányult, hogy egy embert életétől foszszon meg, illetőleg testi épségében megsérelmezzen, a beállott eredmény pedig a tettes azon cselekvéséből következett be, melyet az szándékának megvalósítása czéljából vitt véghez; tekintve végre, hogy a B. T. K. 278-, 79. és 301. §§-ainak szövege, valamint annak e szakaszokra vonatkozó indokolása szerint is, az emberölés bűntettének, illetőleg a testi sértés büntettéDöntvénytár. ^