Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 79- §. 99 az erőszakkal megtámadott az ő jogállapotát, a közerő távollétében s a jogtalan megtámadás elleni erővel, annak tettleges megsértésével is fentarthassa, megoltalmazhassa. Ezen sarkalatos jognak az alsóbb fokú bíróságok által elfogadott magyarázata, a jogos védelemnek fentebb kiemelt megszorító értelmezése nem felelvén meg a törv. értelmének, s a törv. valódi értelménél fogva vádlott felmentésének szempontjából teljesen közömbös lévén az: vájjon az előbb érhette volna el lakását, mintsem a baltával felfegyverkezett és őt fenyegető K. I. oda eljutott? és vájjon bemehetett, illetve menekülhetett volna-e vádlott, mielőtt még támadója a fenyegetett támadást tettleg intézte volna ellene? sőt éppen ellenkezőleg a fennforgó esetben és körülmények között vádlott még az esetben is felmentendő lévén, ha a fenyegetések között közeledő K. I. megláttára egyenesen azon szándékkal és elhatározással megállt volna, hogy megtámadtatása esetén az őt fenyegető veszélyt megtámad ójának leverésével előzi meg: az Ítéletnek, a törv. téves magyarázatát involváló kiemelt indokát mellőzni, s a jogos védelemnek a Btk. 79. § alapjául elfogadott, ezen szakaszban kifejezésre jutott valódi értelmét helyreállítani kellett. (1889. jan. 5. 5193/88. sz.) = Azonos: C. 13,143/1882. sz. (Vádlott nem köteles az őt jogtalanul fenyegetőnek táraadása elől szaladásban keresni menekülést), C. 6776/1888. sz. (Vádlott pénzügyőr ellen a támadást a legények kezdették, ezek szakították le ruháját, s miután a jogtalan támadás esetében a jogos téren álló részéről a menekülésre vagy távozásra való kötelezettség meg nem állapitható, vádlott önvédelemből használta kardját). Jogok védelem a nöi szemérem és a becsület megsértése ellen. 316. C: A nemi közösülésre czélzó erőszakos cselekmény oly támadást képez, melynek elhárítására nemcsak a megtámadott nőszemély, de bárki más ölési cselekményt is alkalmazhat. (1888. ápr. 17. 1716. sz.) 317. G. A. bement egy másik nő házába s azt meggyalázó kifejezések között leöntötte vízzel- A megtámadott nő ugy akarta G. A.-t eltávolítani, hogy szintén vízzel öntötte le. Az alsóbiróságok G- A.-t a Btk. 275. §-a nyomán a becsületsértés vétsége alól felmentették. C: Az alsóbirósági ítéletek megváltoztatnak; vádlott a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében vétkesnek mondatik ki, mert a fennforgó esetben a panaszosra nézve a bűnösséget megállapitani nem lehet, mert a midőn vádlottnőt, a ki az ő házára tört, s mocskolódó szavakkal őt vizzel öntözte, panaszosnő házából az által kívánta, eltávolítani, hogy ő is azt vizzel öntözte le, a jogos önvédelemmel élt, s igy* a Btk. 79. §-a értelmében nem tüntethető. Ebből önként következik, hogy a becsületsértés kölcsönössége a felek közt fenn nem forog, minélfogva a sértett nőt jogtalanul megtámadó és becsületében sértő vádlottnőt el kellett Ítélni. (1883. febr. 14, 1882. 12.631. sz:) Jogos védelem hatósági közeg önkénye ellen. 318. T. ,M. és M. Gy. rendőrök hivatalos körjáratuk alka'mával K. M.-nak szekérbe befogott ökreit tilos legelésben találván, K. M-et kardlappal