Polgári törvénykezés 2. Különös eljárások. Örökösödési eljárás. Végrehajtási eljárás. Telekkönyvi rendtartás. Ügyvédi rendtartás. Közjegyzői rendtartás (Budapest, 1906)

388 Végrehajtási eljárás. perenkivüli, bizonyos abból is, hogy a felett itélet által kell határozni, holott perenkivüli eljárásban itélethozásnak helye nincs. (1902. aug. 18. 5667. szám.) = Azonos: Curia 1897. febr. 4. I. H. 1/1896. sz. h. = Ellenkező az alábbi határozat. 837. Bpesti T.: A végrehajtási eljárásban kirendelt zárgondnok számadásának helyeslése és a zárgondnoki dij megállapítása iránt a járásbíróság által hozott itélet ellen használt felebbezés másodfokú elintézésére nem az 1893: XVIII. t-czikkben foglalt felebbezési eljárás szabályai, hanem az eddigi szabályok alkalmazandók. Ehhez képest az emiitett itélet elleni felebbezés nem az 1893 : XVIII. t.-cz. 131. §-ban megszabott 15 napi, hanem az 1881 :LIX. t.-cz. 32. §-ban megszabott 8 napi határidő alatt adandó be. Indoktok: Ifj. Cz. I. ellen és K. M. J.-nek ugyanaz ellen folytatott biztosítási és kielégítési végrehajtási ügyében a lefoglalt és felülfoglalt ingókra, valamint a végrehajtást szenvedő ingatlanainak haszonélvezetere kirendelt zárgondnok a zárlat megszűntével számadását beadván és zárgondnoki dijának megállapítását kérvén, a végrehajtást szenvedőnek az 1881 :LX. t-cz. 249. §-a értelmében beadott észrevételei felett az elsőbiróság a feleket és a zárgondnokot sommás tárgyalás utján meghallgatta és itélet által határozott, ezt az Ítéletet pedig a jelen volt felek s ezek közt a végrehajtást szenvedő képviselője előtt 1895. jan. 30-án kihirdette. Az idézett 1881 : LX. t.-cz. 249.' §-a a zárgondnoki számadás elleni észrevételek beadása esetében a feleknek és a zárgondnoknak sommás tárgyalás utján (törvényszékeknél jegyzőkönyvi tárgyalás utján) meghallgatását rendeli és nem rendel sommás perbeli eljárást, amely utóbbi eljárásnak jellegét nem az adja meg, hogy az ügy itélet által, avagy pedig végzés által döntendő el, hanem az, hogy a per mindig keresettel veszi kezdetét, mig a végrehajtási eljárásban a zárgondnok számadásának helyeslése és zárgondnoki dijának megállapítása végett az 1881: LX. t.-cz. 249. és 252. §-ai szerint, amely §-ok ta 253. §• alapján a végrehajtási zárlatokra is alkalmazandók, keresetet nem indit, hanem csak számadását kérvény mellett mutatja be, amely kérvény észrevételek be nem adása esetében érdemileg és végzés által intéztetik el. Az 1893 : XVIII. t.-cz. 229. §-a éles különbséget tesz a tekintetben, hogy az 1881 :LX. t.-cz. meghallgatást, tárgyalást, vagy bizonyítást rendel továbbra is és az eddigi szabályokat rendeli alkalmazandónak. Az eddigi szabályok szerint a zárgondnok számadása és dija iránt a járásbíróságok által hozott ítéletek ellen a felebbezés az itélet kézbesítése vagy kihirdetésétől számítandó 8 nap alatt adandó be vagy jelentendő be. Igaz, hogy a felebbezési határidőre vonatkozólag az 1881 :LX. t.-cz. 249. §-a rendelkezést nem tartalmaz és való az is^hogy az 1881 : LIX. t.-cz. 32 §-a 8 napi felebbezési határidőt a sommás perekben hozott Ítéletekre nézve, nem pedig a peren kivüli sommás edjárásban hozott Ítéletekre nézve állapítja meg, ámde ha a