Polgári törvénykezés 2. Különös eljárások. Örökösödési eljárás. Végrehajtási eljárás. Telekkönyvi rendtartás. Ügyvédi rendtartás. Közjegyzői rendtartás (Budapest, 1906)

192 Végrehajtási eljárás. LX. vagyonából, akár külön keresményéből az származott; s minthogy a felebbezési bíróság ítéletében tényállás gyanánt megállapította, hogy míg Partnik Gaja végrehajtást szenvedőnek az I. r. felp.-sel történt egybekelésekor semminemű vagyona nem volt, s most sincsen, addig I. r. felp. az egybekeléskor külön vagyonnal birt, s azzal most is bir, a korcsmaüzlet már akkor az ő neve alatt vezettetett és most is általa a végrehajtást szenvedőnek segédkezése nélkül vezettetik, és a házasság tartama alatt házat is szerzett: a felebbezési biróság anyagi jogszabályt nem sértett meg akkor, midőn a felülvizsgálati eljárásban is irányadó eme tényállás alapján az I. r. felp. igénykeresetének a felebbezési biróság Ítéletében részletezett tárgyakra nézve helyt adott. Nem változtat az ügy állásán hogy a végrehajtást szenvedőnek a felesége által a házasság tartama alatt külön és önállóan szerzett vagyonra is lehet annak idején esetleg közszerzeményi igénye, mert mindaddig, mig a házasság felbontásával emez igény érvényesithetésének időpontja be niem állott, a nő által önállóan szerzett dolgok a férj hitelezőinek kielégítésére részben sem fordíthatók. (1896. jun. 5. I. G. 104. sz.) =: A feleség igényperében azzal a jogi vélelemmel szemben, hogy a házasság tartama alatt szerzett- vagyon olyan közszerzemény, mely felett a kezelési, használati és rendelkezési jog a férjet illeti, bizonyítani tartozik, hogy az igényelt ingók a feleség saját külön kezelt vagyonának növedékét képezik. Bpesti T. 1899. aug. 30. I. G. 142. sz. — A Curia 1896. ápril. 10: I.' G. 40. sz. h. szerint az a körülmény, hogy valamely lakás, hol a végrehajtás alá vett ingóságok találtatnak, a házasságban élő nő által béreltetett ki, egymagában arra nézve törvényes alapot nem képez, hogy az abban található ingóságok az ő kizárólagos birtokában lévőknek tekintessenek, a midőn nincsen megállapítva, hogy a bért az illető nő saját külön vagyonából fizeti, sőt jelen esetben épen ellenkezőleg az van megállapítva, hogy felperesnő külön vagyonnal nem rendelkezett. — Ellenben abból a tényből, hogy a lefoglalt szarvasmarhák, lovak és kocsik, mint a gazdálkodáshoz szükséges tárgyak, a nő áltai bérelt ingatlanon találtattak, hogy a végrehajtást szenvedettnek ingatlan vagyona nincs, mig a nőnek már házassága előtt is volt ingatlana, hogv a féri munkaképtelen, helyes az a következtetés, hogy a lefoglalt ingók a felperes tulajdonai. Szegedi T. 1898. decz. 27. G. 206. sz. 48G. C.: A felebbezési biróság ítéletének indokaiban megállapított és nem sérelmezett ténymegállapítás szerint az igényelt ingókat felp., bár a végrehajtást szenvedővel való házasság megkötése 'után, de külön vagyonának tekintendő pénzen szerezte meg és minthogy az iratokban foglalt adatokból kitűnően ezek az ingók rövid idővel a házasság megkötése után szereztettek és azok természetük s rendeltetésüknél fogva a kiházasitási ingók kiegészítőinek t3kintendők, azok felperes önálló külön vagyonainak tekintendők, melyek a férj adósságainak fedezetéül vagy kielégítéséül nem szolgálhatnak. (1900. nov. 17. I. G. 419.) A kereskedést vagy Ipart üzö feleség igénykeresete. 487. C: A felebbezési biróság tényként állapította meg azt, hogy igénylő 1891. év óta bejegyzett kereskedő, és hogy az az üzlet, melyben a foglalás történt, kizárólag igénylő czége alatt folytattatik. Ebből a