Polgári törvénykezés 2. Különös eljárások. Örökösödési eljárás. Végrehajtási eljárás. Telekkönyvi rendtartás. Ügyvédi rendtartás. Közjegyzői rendtartás (Budapest, 1906)

Követelés lefoglalása. 183 ean fizette ki az özv. T. Petemére esett járulékot F. Ferencz és János I88lj H czégnek, mint jogos tulajdonosnak. (1893. jan. 26. 7848/1892.) 80> ^ C: Hh. indokainál fogVa és. legfőképpen azért, m-rt a 3. a. sorsjegy-könyvecskéből, illetve az abban foglalt társulati alapszabályok 7. és 14. §-nak intézkedéseiből nyilvánvaló, hogy a sorsj-gy-könyvecskén alapuló követelések csakis a könyvecske birtokosai által érvényesíthetők és ennélfogva a sorsjegy-könyvecske lefoglalása, illetve annak megsemmisítése nélkül eszközölt Végrehajtási foglalás lapján felp. jogokat nem érvényesíthet. (1894. márcz. 30. 2333/1893.) Az adós fizetési kötelezettsége a letiltás után 467. Bpesti T.: A Végr. t. 82. §-a értelmében, az adósba le- 82. §. tiltási rendelvény vétele 'után a fizetést bírói utalvány nélkül senkinek — s így azielőbbi foglaltatónak se volt jogosítva teljesíteni, (1900. márcz. 29. I. G. 25.' sz.) 468. Debreceni T.: Az 1881 :LX. tcz. 82. §-a szerint valamely követelésnek az adósnál történt let'ltása az adóst nem arra jogosítja fel, hogy a letiltott összefget a hitelező beleegyezése nélkül a letiltónak kifizesse, hanem csak arra, hogy a letiltott összeget bírói letétbe helyezze, s a mennyiben az adós a letiltónak mégis közvetlenül fizet, a fizetést csak saját felelősségére eszközölheti, és a letiltási joghatályára és az adósnak a letiltás folytán beóTott köt'l^zett-égére nézve nem tesz különbséget az, hogy a letiltó magánszemély-e, vagy pedig a kir. kincstár. (1897. máj; 2. G. 46.) Az adós megtartási joga a lefoglalt követelésre. 469. Bpesti T.: Nem forog fönn 'ugyan annak törvényes akadálya, hogy a végrehajtásilag lefoglalt és az adós által befizetett követelés bírói letétül csupán egy foglalás esetében is elfogadtassák, sőt az 1881 :LX. tcz. 82. §-a, ha a követelés további bírói intézkedés megtörténte előtt esedékessé válik, a letételt az adósnak kötelességévé teszi. A felfolyamodó azonban a nála lefoglalt követelési összeget bírói kézhez oly határozott kérelem mellett tette le, hogy ennek folytán ezen összegre nézve közte s a lefoglaltató között aZ elsőbbség kérdése az 1881 :LX. tcz. 118. és 119. §§-aihoz képest eldöntessék; már pedig a 126. §. szerint követelés lefoglalásából eredőleg a 118. és 119. §§. szerinti eljárásnak csakis oly esetben van helye, midőn az összeg többek részére történt lefoglalái okából tétetik le; amennyiben ezen eljárás utján kizárólag többek zálogjogának egymás irányábani elsőbbsége iránt lehet határozni, ellenben a letevő ós a végrehajtást szenvedő közötti jogviszonyok fölötti előzetes és kapcsolatos határozatot feltételező megtartási jognak kérdése az elsőbbségi eljárásban megoldást nem nyerhet. (84. ápr. 9930. sz.)