Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

Tartási ügyekéi? van jogosítva magánál tartani, tekintet nélkül arra, hogy tör- t tént-e erre nézve a szülők között szerződésszerű megállapodás 7> 8 §§, vagy nem: mindig a gyámhatóság határoz s a gyámhatóság e határozatával meg nem elégedő fél annak kimondását, hogy a kiskorú gyermeket magánál tartani ő van jogosítva, a bíróság előtt szerződés teljesítése czimén sem követelheti. Indokok: Az 1877:XX. tcz, 13. §-ának negyedik bekezdéséből bizonyos, hogy a szülők tartósan különválva élése esetében a felett, hogy a házasságból született kiskorú gyermeket melyik szülő van jogosítva ideiglenesen, addig t. L, míg a különválva élés megszűnik, esetleg a törv.-es elválás bekövetkeztéig magánál tartani, a rendelkezési jog a gyámhatóságot illeti. A gyámhatóság e rendelkezési jogából, a dolog természeténél fogva, önként következik, hogy annak megbirálása is, hogy a szülők közt bármikor, tehát a gyermek születése előtt is létrejött szerződés megfelel-e a kiskorú gyermek érdekének s ebből folyólag van-e vagy nincs intézkedésre szükség: mint a kiskorú gyermek ideiglenes elhelyezése tárgyában teendő intéztézkedéssel elválaszthatatlan kapcsolatban álló kérdés, szintén a gyámhatóság hatáskörébe tartozik. Ha tehát a szülők szerződésileg meg is állapították, hogy a házasságukból született kiskorú gyermeküket különválásuk esetében közülök melyik lesz jogosítva magánál tartani, a kiskorú gyermek ideiglenes elhelyezése kérdésében az emiitett szerződésből kifolyó jogok csakis a gyámhatóság előtt érvényesíthetők, mint a mely hatóság egyedül van hivatva az ideiglenes elhelyezés kérdésében intézkedni. Minthogy pedig az 1869: IV. tcz. 1. §-a szerint a bíróságok a közigazgatási hatóságok hatáskörébe nem avatkozhatnak: a gyámhatóság, mint közigazgatási hatóság által törv.-es hatáskörében elintézett ügy felett a bíróság rendszerint nem ha^ tározhat. Ez általános szabály alól kivételt egyedül azok az esetek képeznek, melyekben a gyámhatóság határozatában meg nem nyugvó félnek a bírósági üt igénybe vehetését a törv. világosan megengedi: a gyámhatóságnak az 1877 :XX. tcz. 13. §-a alapján tett intézkedései azonban ez esetek közé nem tartozván: annak kimondása, hogy a tartósan különválva élő szülők közül kiskorú gyermeküket melyik van jogosítva ideiglenesen magánál tartani, a bíróság előtt épen nem, tehát szerződés teljesítése czimén sem követelhető. Kelt Bpesten, a C. polgári szakosztályainak 1892. évi jan. hó 22. napján tartott teljes üléséből. Hitelesit5*