Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

60 Birói hatáskör. t.-cz mindezeknél fogva ebben az ügyben az eljárásra a kir. biró­7. 8. §§. ság hatáskörét kellett megállapítani. (1901. febr. 8. 5261. sz.) = A minisztertanács állandó gyakorlata. 190. Bpesti T.: Akkor, a mikor íelp. keresetében 60 koronát meghaladó mezei kárnak érvényesítését czélozza, a polgári bíró­ság már csak akkor határozhat kártérítés kérdésé­fa e n, ha a kihágást képező büntetendő cselekménynyel (arankás lóhe­remag eladása) egyidejűleg a kártérítés érdemében a törv. által meg­jelölt bíróság (1894: XII. tcz. 51. G. 94. §. k) p., 97. §., 108. §.) bármi okból nem határozott vagy nem határozhatott. (1899. ápr. 28. I. G. 30. sz.) 191. Bpesti T.: Felp. keresetét tilos mezei legeltetéssel okozott kár megtérítésére irányozta; az 1899: XII. tcz. 97. §-a szerint a jo­gosulatlan legeltetés, ha a kár 60 koronánál nagyobb, a büntető tör­vények alapján bírálandó meg; a jelen ügy tehát bíróság hatásköré­hez tartozik s a mennyiben a károsult az ő indítványától függő .bűn­vádi eljárást megindítani nem kívánja, mi sem áll útjában annak, hogy kártérítési igényét a törv. rendes utján érvényesít­hesse. (1897. márcz. 17. I. H. 5. #z.) XIV. Névviselési és czimerhasználati ügyek. Más nevéhez hasonló név viselésére való jog megállapítása. 192. Bpesti T.: A személyállapotra vonatkozó kérdés birói útra csak annyiban tartozik, a mennyiben valamely családi állásból folyó jognak vagy kötelezettségnek lehet alapja; a pusztán máséval hasonló név viseléséhez való jogosultság azonban bi­rói útra nem tartozik. Minthogy pedig felp. nem is állította, hogy annak a családnak volna tagja, melyhez az alp. tartozik, a pusz­tán hasonló név viseléséhez való jogának megállapítása iránti kere­sete helyesen utasíttatott vissza. (1900. máj. 3. 1521. sz.) C: Hh. (1900. szept. 11. 4662. sz.) Házassági köteléken alapuló névviselési jog. 193. Bpesti T.: A felp. keresetében érvényesíteni czélzott az az igény, hogy az alp. a felp. nevét jogellenesen használja, az alp. sze­mélyes állapotára vonatkozó kérdést képez s minthogy a felp. pusz­tán csak a névviseléstől való eltiltást szorgalmazza, a nélkül, hogy a személyi állapotból kifolyó valamely jog vagy kötelezettség meg­állapítását kérné, ily körülmények között pedig, minthogy a névvise­léshez való jogosultság kérdése, az 1894: XXXI. tcz. 99. §. esetén kivül, birói ügyutra nem tartozik, a tsz. a kereset elfogadása és a további eljárásával az 1881 :LIX. tcz. 39. §. b) pontjának rendelke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom