Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

58 Birói hatáskör. 868-cz LIV. eljárásában netán mutatkozó szabálytalanságok vagy 7. 8. §§. kötelességszegések megállapítása, tehát ezek megszüntetése és orvoslása is az ő hatáskörébe tartozik: ennélfogva nem lehet kétséges az sem, hogy a polgári bíróságok a felp. kártérítési jogának és az alp. -ek kártérítési kötelezettségének megállapítására ki nem terjeszkedhetnek törvényszabta hatáskörük átlépése nélkül. Mindezeknél fogva az elsőbirói végzés megváltoztatásával ki kellett mondani, hogy a kereseti követelés érdemleges megbirálása a polgári hatóságok hatáskörébe nem tartozik. (1901. okt. 29. 8299. ) C: Hh. (1902. máj. 6. 1027. sz. ) 188. A felp. az előbbi sz- a. közölt határozat meghozatala után ujabb keresetet indított egyedül a Magyar Agrár- és Járadékbank ellen azon az alapon, hogy a bank a kölcsönt az ő személyes adósságaként hajtotta be tőle, holott két levélben arra kötelezte magát, hogy a kölcsönt az ő, mint árverési vevő jogelődjétől, t. i. a végrehajtást szenvedettől, ha pedig ez nem sikerülne, csakis a kölcsönnel terhelt ingatlanból fogja behajtani. Bpesti T.: Abban a jogviszonyban, a mely a sződemeteri 217. sz. tjkv. -ben bekebelezett szőlőfelujitási kölcsön tárgyában a peres felek között keletkezett, a felp. által az alp. és a m. kir. kincstár ellen indított perben ítélt dolog erejével az nyert eldöntést, hogy a tőle közigazgatási uton behajtott ezen kölcsönnek tartozatlan fizetés czimén való visszakövetelése, továbbá annak a kártérítési igénynek az érvényesítése, a melyet abból származtat, hogy a jelen perbeli alp. -t és az előző perbeli társát, ezen kölcsön megszavazása, folyóvá tétele s birtokelődjétől, J. -tól való behajtása körül nagymérvű gondatlanság és kötelességszegés terheli — nem birói, hanem közigazgatási útra tartozik. A jelen perben részben a B) és C) alatti okiratokkal kapcsolatos tényekkel kibővített, de egyébként azonos tényállás mellett azonban a felp. nem1 a jelzett jogalapon igényli a keresett összeget, hanem mivel az alp. a B) és C) alatti kötelező ígérettel szemben 'nem J. -né magánvagyonából, nem is a kölcsönnel terhelt ingatlanból, de ezen szerinte kötelező igéret ellenére a kölcsönt személyes tartozásaként mutatva ki, azt egészben tőle hajtotta be, az alp. -eknek ebben megjelelt, a kötelező igéret megszegéséből származtatott és ezért jogtalannak vitatott eljárására, alapított jogon. Az, hogy az alp. vitatott ígérete az érvényesített jogot megalapítja, a per érdemében nyerhet csak eldöntést, a per jelen állásában a felvetett hatásköri kérdés szempontjából csak az tehető vizsgálat tárgyává, hogy ez a minden kétséget kizáróan magánjogi igény a kér-