Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

56 Birói hatáskör. t.-cz. ' tartozatlan fizetés forog-e fenn, birói hatáskörben megoldandó jogkér7. 8. §§. dóst képez, az pedig, hogy felp. tartozatlanul teljesített-e fizetést, az ügy érdemére tartozik, ennélfogva a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1902. jan. 10. 7322/901.) Közigazgatási uton behajtott szölöfelujitási kölcsönnek tartozatlan fizetés és kártérítés czimén visszakövetelése. 187. Felperes tartozatlan fizetés, esetleg pedig kártérítés czimén követeli a kereseti összeget. A mi a tartozatlan fizetést illeti: e részben azt adja elő keresetében, hogy J. M.-né E. E.-nak a szeő-demeteri 217. számú telekjegyzckönyvben bejegyzett ingatlanait, melyekre az 1896 : V. t.-cz. értelmében 29100 korona erejéig megszavazott, de csak 19200 korona erejéig véglegesített szölöfelujitási kölcsön volt bejegyezve, az 1900. évi augusztus hó 30-án megtartott birói árverésen megvette. S ámbár a jelzett szölöfelujitási kölcsön átvállalására vonatkozó felhívását a magy. agrár- és járadékbank elsőrendű alperesnek visszautasítván, e kölcsönt magára át nem vállalta s egyébként sem állott e tekintetben alperesekkel semmiféle jogviszonyban: a m. kir. pénzügyigazgatóság mindazáltal ellene, mint a J. M.-né jogutóda ellen végrehajtást rendelt el s ezt a város adóvégrehajtója által foganatosíttatta, minek következtében 20061 korona 60 fillért volt kénytelen kifizetni. A kártérítést illetőleg pedig felperes azt adja elő, hogy a kártérítéshez való jog őt azért illeti meg, mert alpereseket a fentebb emiitett szölöfelujitási kölcsön megszavazása, folyóvá tétele s J.-nétól való behajtása körül nagymérvű gondatlansáf és kötelességszegés terheli, a mennyiben elsőrendű alperes törvényellenesen szavazta meg és liquidálta e kölcsönt s másodrendű alperes sem azt, sem ezt meg nem akadályozta; s habár elsőrendű alperes e kölcsönt már 1899-ben, de legkésőbb az 1900. év tavaszán beszüntetni s e fennálló követelését behajtani tartozott volna: ezt elmulasztotta s másodrendű alperes (a kir. kincstár) sem szorította reá: jóllehet a kölcsön nem az 1896':V. t.-czikkbeu megjelölt czélra, s meghatározott módon használtatott fel. Kötelességszegés számba megy szerinte még az is: hogy ámbár a kölcsönt nem felperes vette fel, de át sem vállalta; mégis az ő terhére íratott az elő s az 1896 : V. t.-cz. 12. §. ellenére, mely birói árverés esetén a kölcsönt az árverési vételárra utalja csak, rajta hajtatott be; s ezáltal nemcsak a behajtott összeg, de a kereset 2—5. pontjaiban felszámított összegek erejéig anyagi érdekeiben jogtalanul megrövidíttetett. Bpesti T.: A kereset ellen az alp.-ek pergátló kifogással éltek azon az alapon, hogy a kereseti követelés érdemleges megbirálása a polgári bíróságok hatáskörébe nem tartozik. A T. alp.-ek kifogását alaposnak találta, mert annak a k é rdésnek vizsgálata, s eldöntése, vájjon felp. tartozatlan fizetést teljesitett-e vagy sem, mikor a zilahi kir. pénzügyigazgatóság által törvényes hatáskörében az 1896:V. tcz. 13. §-a alapján elrendelt végrehajtás adóvégrehajtói foganatosítása következtében a 20061 K 60 fillért kifizette, elválaszthatatlan annak a másikkérdésnek a mérlegelésétől, hogy e végrehajtás jog-