Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

22 Birói hatáskör. t. -cz fél a kötelezettségi alap jogosultságát támadja 7. 8. §§. meg, illetőleg midőin az a kérdés vált vitássá, ha vajjonapárbérszolgáltatásingatlanbirtokhozkö­tött dologi teher vagy pedig személyes viszonyo­kon alapuló kötelezettség természetével bir-e? az ügy eldöntése a polgári bíróságok hatásköréhez tartozik. Indokok: Párbérszolgáltatás iránti ügyek, ha a kötelezettség alapja nem vitás, a j ogszolgálta­tásnak a közigazgatástól történt elkülönítése óta közigazgatási uton véglegesen intéztettek el. Az ekképpen kifejtett gyakorlat ellen aggály nem is foroghat fenn, mert ez ellenkező tételes törvénybe nem ütközik, és mert az emlitett esetekben a felek magánjogai kérdésbe nem jönnek, hanem csak arról van szó, hogy a lelkész ellátására s ekként egyházi czélra szánt illetmény behajtassák, s habár a párbér keletkezésénél és fejlődésénél fogva) a tulajdonképeni egyházi adó fogalma alá nem vonható, kétséget nem szenved az, hogy a köz­igazgatási hatóság a kérdéses esetekben oly jogosítványnak sze­rez érvényt, melyben tekintettel annak tartalmára és czéljára, a közjogi elem tulsulyban van. Más szempont alá esnek azonban oly ügyek, melyekben pa­naszlott a kötelezettség alapját el nem ismeri; mert a védelem­mel szemben az a kérdés oldandó meg, ha vajjon elvontan a parochialis köteléktől, létezik-e oly jogczim, melynél fogva a parochialis kötelékhez nem tartozó egyén a párbér fizetésére jogszerüen kötelezhető. A jogélet mutatja, hogy ilyenkor magánjogi alapokra (szer­ződés, végrendelet stb. ) visszavezethető kötelezettség esete merül fel, s habár a párbér ekkor is egyházi czélra szolgáló járandó­ság természetével bir, a magánjogi vonatkozás mégis előtérbe lép, minthogy a felek részéről sem a parochialis köteléken belül támadt jogviszony, sem a párbér egyházi czélja nem tétetik kér­dés tárgyává, hanem egyedül az, ha vajjon a követelés alapját képező jogczim előfeltételei jogilag megállapithatók-e vagy sem? A most említett esetek végleges eldöntésére tehát a vi­tássá vált kérdések természeténél fogva csakis a polgári biró­ságok lehetnek hivatva; áll ez kiváltképpen akkor, midőn a pár­bért követelő lelkész azt állítja, hogy a párbérszolgáltatás in­gatlanokon nyugvó dologi terhet képez; mnithogy e kérdés el­bírálása már az 1881: LIX. tcz. 6. §-ánál fogva is az illető birtokbiróság hatáskörébe van utalva. E megoldás lényegileg összhangzásban van az 1848. előtti

Next

/
Oldalképek
Tartalom