Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

10 Bírói hatáskör. 86t8-czIV' 41. Mt.: Gépész nem cseléd. A. J., a ki W: G: tiszafüredi lakos 1 g cséplőgépjének kijavítására, jókarban tartására, a gépen való cséplésre, úgyszintén a gazdaság körül előforduló kovács- és kerékgyártó munkák elvégzésére vállalkozott, okleveles gépész és igy nem tekinthető az 1876 : XIII. t.-cz. 3. §. a) pontjánál fogva cselédnek; de iparossegédnek sem, mert W. G. nem mint iparos, hanem mint mezőgazda fogadta fel őt. A nevezett két fél között fenforgó jogviszony tehát nem az 1876 : XIII. t.-cz. vagy az 1884 : XVII. t.-cz. alapján, hanem az általános magánjogi elvek szerint bírálandó el. (Mt. 88. máj. 8. 14623. és 1897. jul. 22. 40827.) 42. C.: Hivatalszolga nem háztartási vagy gazdasági szolgálatra van kötelezve, mint ilyen pedig az 1876 : XIII. t.-cz. 3. §-ának b) pontja szerint nem tekintetik olyan cselédnek, hogy keresetét azon biztosító bank ellenében, melynek szolgálatában állott, a biróság előtt indítani jogosultsággal nem bírna. (1888. ápr. 28. 88206/87.) 43. Mt.: B. A. cselédnek nem tekinthető, mivel szolgálata, amely a szolgai teendők végzésében (kézbesítésben, irodatakaritásban), nappali őrködésben, éjjeli őrködésben, majd e helyett a község bikájának gondozásában állott, háztartási vagy gazdaság körüli szolgálatnak nem minősíthető, az 1876: XIII. t.-cz. 1. §-a szerint pedig a háztartási vagy gazdaság körüli személyes és folytonos szolgálatoknak teljesítése állapítja meg a szolgálatnak cselédi szolgálati jellegét következéskép az 1876: XIII. t.-cz. 115. §-ában felsorolt közigazgatási hatóságoknak e követelés megbirálására nincsen hatáskörük, mert továbbá B. A., aki ideiglenes alkalmazásra fogadtatott fel és hivatali esküt nem tett, nem állott a községgel közszolgálati viszonyban és szolgálatának közjogi jellege hiányozván, nem tekinthető olyan községi alkalmazottnak, akinek illetmény iránti követelése a közigazgatási útra tartoznék, mihez képest alkalmazásából felmerült szolgálati bérkövetelését, mint magánjogi követelést, a biróság előtt kell érvényesítenie. (1903. máj. 6. 15377/1903. I. M. sz,) 44. Mt. : Jószágkézelő nem tekinthető cselédnek, miután ő a felügyelettel lett megbízva, továbbá kötelességévé tétetett a felébe való kiadás, melyről rendes könyv vezetendő és a szerződések is írásban kötendők (Sltb.. mindezen kötelességek teljesítése pedig a cseléd szolgálati (körét meghaladja (1884. aug. 19. 23383.). 45. M t. : K. Gy. munkája, a k e r t é s ze ti munka, habár szakszerű kiképeztetést tételez fel, sem tudományos előkészültséget, sem magasabb miveltséget nem igényel és a gazdaság körül teljesített személyes és folytonos szolgálat jellegével bír, és igy, miután az 1876 : XIII. t.-cz. 3. §-ában, különösen annak a) pontjában emiitett kivétel K. Gy. irányában nem forog fenn, ő az 1876 : XIII. t.-cz. 1. §-a értelmében cselédnek tekintendő (1903. jun. 3. 18731. I. M. sz. és 1900. aug. 19. 45802. I. M.)