Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

171 Perképesség. eljárás során követendő szabályai is megerősítik. De kitűnik ennek a jogszabálynak az életbenléte a 'öurila 42. számú teljes ülési határozatából is, á mely megszabja, hogy az lörökhagyó hitelezője milyen eljárást kövessen az örökösökkel szemben követelésének a behajtása körül; nyilvánvaló lévén ebből a határozatból, hogy maga az elhalt ellen itélet egyáltalán nem hozható. Bizonyos tehát ezeknek az alapján, hogy ha a jogviszony egyik alanya meghalt s ha e jogviszonyból folyólag a másik fél követelést érvényesít: az elhalt fél örököseinek, avagy a hagyaték átadása esetében a felp. által marasztaltatni kiyánt örökösnek perbe idézése olyan lényeges eljárási szabály, a melynek az alkalmazásáról a felek le nem mondhatnak. (1903. febr. 6. I. G. 333/902- sz.) 537. Bpesti T.: Jogszabály az, hogy elhunyt egyén pernek alanya nem lehet. Jelen perben I) alatt csatolt halotti anyakönyvi tanusitványból kitűnik a különben vitássá sem lett az a tény, hogy a íelp.-ként megjelölt K. I. 1899 : évi jul. 15-én, tehát még a kereset beadása (1899. évi decz. 6-a) előtt elhalt. Figyelemmel e mellett arra, hogy a fentebbiek szerint már a kereset beadása előtt elhunyt, tehát nem létező felp. nevében hieginditott perbe az elhunytnak örököse, mint jogutód be nem léphet: az elsőbiróság lényeges eljárási szabályt sértett midőn a pert ezek daczára érdemileg elbírálta. (1901. decz. 23. 3347. sz.) C: Kétségtelen ugyan, hogy a kereset a beadáskor már elhalt K. I. nevében és felp.-sége alatt helytelenül indíttatott. Minthogy azonban ez a szabálytalanság a fennforgó esetben pótoltatott az által, hogy a jegyzőkönyvi tárgyalás megkezdésekor az elhalt K. I. helyett ennek özvegye és a csatolt hagyatéki bírósági végzés szerint örököse özv. K. L-né lépett fel felp.-ként és mint ilyen a keresetet magáévá tette, alp.-nek pedig ennek következtében módjukban állott védelmüket a felp.-ként fellépett személylyel szemben minden irányban előterjeszteni és ajlp.-ek vele szemben tényleg védekeztek is: ennélfogva a fentebbi szabálytalanság a fenforgó esetben nem tette lehetetlenné a peres ügy alapos (eldöntését. (1902. jul. 1. 487. sz.) 538. Szegedi T.: Elhunyt felp. nevében inditott per megszüntetendő, mert az 1874: XXXIV. tcz. 43. §-a az ügyvédnek csak halaszthatatlan Iteendőkre, de nem az elhunyt fél nevében való perlésre ad jogot. A költségben a felp., mint örökhagyó marasztal tátott és nem az ügyvéd, mert az örökösök a hibások, hogy az ügyvédet nem értesítették. (1896. H. 15. sz.) 539. Bpesti T.: A kereset beadása előtt elhalálozott felp.-sége alatt keresetet indítani nem lehet. (55572/82. sz.) 540. C: A peres eljárásra vonatkozó törv.-ek1 nem tartalmaznak külön intézkedést arra az esetre, hogy valamely per érdeme mily alakban biráltassék meg, ha a peres felek egyike vagy másika a per folyamán