Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

170 Biróküldés- Perképesség6czLIV' ^n az ^yen ügyben az illető jbg.-oknak más bírói tagja sem járhat ^7 g el, hanem biróküldésnek van helye és mert ezekhez képest a neheztelt végzés és a bíróságnak ez ügyben egész eljárása semmis. (1888. okt. 1. 2027. sz.) A biróküldési eljárás. 525. Smsz.: Az eljáró bíróság utasittatik, hogy az egyik érdekelt fél által kért biróküldésre nézve valamennyi érdekelt felet kihallgatván, ezeknek nyilatkozatait saját véleményes jelentésével együtt további intézkedés végett a m. kir. igazságügyminiszteriumnak terjeszsze fel, mert a biróküldés jogát ő felsége az igazságügyminiszterium által gyakorolván, az eljáró bíróság annak meghatározására, vájjon a biróküldésnek szüksége fenforog-e vagy nem? hivatva' nem volt. (1869. aug. 28. 1062. ,sz.) A perbeli biróküldés hatálya a végrehajtási eljárásban. 526. Smsz.: A perben eszközlött biróküldés nem vonatkozhatik az azon perbeli Ítélet alapján ingatlanra vezetett végrehajtásnál foganatosítandó azon végrehajtási cselekményekre, melyek az! 53. §. értelmében kizárólag a tkvi hatóság által teljesitendők.' (1871. jun. 10. 6035. sz.) ÜGYFELEKRŐL. Perképesség, ügyfélképesség. Az árvaszék perképessége. 64. §. 527. B p e s ti T.: A felebbezési bíróság1, indokolása szerint, azt az álláspontot foglalta el, hogy az árvaszék] csak' egyik közege a törvényhatóságnak s mint ilyen nem bír perképességgel, miből folyőlag a megye árvaszéke helytelenül vonatott alp.-ként perbe. A felebbezési bíróságnak ezt az álláspontját helyesnek kellett tekinteni. Az 1877 :XX. tcz. 176. ,§-ának abból a rendelkezéséből ugyanis, hogy a gyámhatóságot a törvényhatóságok árvaszékeik által gyakorolják, kétségtelenül kitűnik az, hogy az árvaszék csak oly közege a törvényhatóságnak, mely a gyámhatósági teendőket végzi. Annak pedig, hogy az árvaszék a magánjog szerint nem jogképes személy, az a következménye, hogy a perben félként nem szerepelhet. Emez álláspont szerint azonban a per létre sem jöhetett a'zért, mert az egyik fél sem birt perbeli jogképességgel. (1900. aug. 30. I. G. 132. sz.) 528. Nagyváradi T.: Felp. keresetét a vármegye árvaszék'e és gyámpénztára képviseletében a vármegyei alispán ellen indította meg; úgyde az 1877: XX. tcz. 176. §-a szerint a gyámhatóságot nem az árvaszék, hanem az árvaszék által a. törvényhatóság gyakorolja. E szerint az árvaszék a gyámhatósági teendőkkel megbízott közege a törvényhatóságnak és nem önálló jogalany. Épl oly kevéssé jogalany a vármegyei gyámpénztár, a mely az árvaszékek) mellett a gyámoltak és gondnokoltak pénzei és értéktárgyai kezelése végett van rendszeresítve. Ekként sem az árvaszék, sem a gyámpénztár nem lévén önálló jogalany, nem bírván jogi személyiséggel, perben nem állhatnak, hanem