Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

Eltérés az illetőségtől161 beadásával le is tárgyaltatott és ekként a kereset hivatalból vissza- 1868 :LIV. Utasithatásának feltételei fenn nem forognak: az elsőbiróság végzését megváltoztatni, a tsz. illetékességét megállapítani s a tszéket további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. (900. jul. 25. 4964.) = Azonos: Smsz. 1869. aug. 10. 740- sz. 480. Smsz.: Miután, a keresetlevél szerint alp. nem lakik azon bíróság terliiletén, mely előtt a kereset megindittatott, a bíróság az 51. §. szerint köteles az illetőségéhez nem tartozó keresetet hivatalból visszautasítani. (70. nov. 5. 8776.) 481. Smsz.: A tiör vény szók egyik osztályához tévesen intézett beadvány nem utasítandó vissza, hanem átteendő a tsz. illetékes másik osztályához. (74. jan. 27. 82.) Külföldi bíróságnak alávetés. 482. Bpesti K. és V. tsz.: Magyar állampolgár idegenekkel kötött ügyleteiből eredő pereire nézve alávetheti magát külföldi bíróság illetőségének s az idegen peres fél magyar állampolgár ilyen alávetésére hazai bíróság előtt sikerrel hivatkozhatik, mivel nincs törvény, mely az ilyen alávetést tiltaná, az illetőség iránti szerződési kikötés pedig a feleknek nemcsak jogot ad arra, hogy keresetüket a kikötött bíróság előtt érvényesíthessék, hanem mint a szerződés lényeges feltétele_egyuttal kölcsönös kötelezettséget állapit meg, melytől egyoldalúan egyik fél sem állhat el: és mert a mikor a felek a köztük létrejött adásvételi ügyletről kiállított megrendelő-jegynek azon mindkét fél által elismert kikötésével: «zahlbar tmd klagbar in Wien» perlési helyül Bécset jelölték meg, akaratuk nyilván odairányult, hogy valamelyik bécsi bíróság legyen az illetékes bíróság, melynek hatásköréhez tárgyánál fogva a per tartozik, alaptalan tehát felp.-nek az az érvelése is, hogíy a megrendelő-jegyen a bíróság, melyet az eljárás illet, határozottan megjelölve nincsen. (1900. febr. 27. 48.) = Azonos: Bpesti T. 1898. máj. 25. 768- v. sz- a= Azonos továbbá: Bpesti T. 1892. máj. 16. 5290- sz- hat-, a mely az osztrák bíróság illetőségének nem magyar honosok részéről történt kikötését mondotta ki érvényesnek. Külföldi tőzsdebiróságnak alávetésre nézve 1. alább a Tőzsdebirósági eljárásban. — Ellenkező: Smsz. 4192/72. sz., Debreczeni T1891. jul. 21. 105. sz., Kolozsvári T. 1897. ápr. 8. 840. sz- hat., melyek szerint a felek szabad biróválasztási joga csak a hazai bíróságokra vonatkozik. Tárgyilag illetéktelen bíróság (kereskedelmi és váltó törvényszék) kikötése. 483. Bpesti T.: Az 1868:LIV. t.-cz. 52. §nának a) pontja értelmében az 53. §-ban meghatározott kivételekkel a rendes bírói illetőségtől eltérésnek van ugyan helye abban aZ esetben, hja, a felek magukati valamely eleve kijelölt polgári bíróságnak szerződésileg alávetették; de a szerződő feleknek ez ía joga csak' arra terjed ki, hogy a közöttük létrejött szerződésből származó vitás kérdések eldöntésére hatáskörrel bíró elsőfokú bíróságok között választhatnak és igy az olyan kikötés, a melyben a szerDöntvénytár. Polgári Törvénykezés. 11