Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

150 Birói illetékesség. t ez hogy felp. mint bejegyzett kereskedő kártérítési követelését kereske35 g 2. bek delmi könyvébe bevezette, és azt könyvkivonat alapján perli, megállapítja annak a bíróságnak az illetőségét, amelynek tarületém a könyvek vitetnek. Indokok: A kereskedelmi könyvek arra szolgálnak, hogy azokban a kereskedő üzletének a menetét feltüntesse s azokból nemcsak a kereskedő, de minden szakértő az üzlet menetét s vagyoni állását áttekinthesse. Ennek a czélnak a kereskedelmi könyvek ügy felelnek meg, ha mindaz, a mi az üzletben történik s a mi a folytatott üzletre vonatkozik, a könyvekben pontosan és híven feljegyeztetik. Csakis oly könyv, mely ily módon vezettetik, tekinthető szabályszerűnek, a mi a Kt. 25. §-ának abbó^ a rendelkezéséből is kiviláglik, hogy a könyveknek a kereskedő ügyleteit és vagyoni állását teljesen fel kell tüntetni. A kereskedőknek üzleti követelései szintén a kereskedő vagyoni állásához tartoznak. Az ily követelések, akár biztosak, akár kétesek, mennyiségük akár vitás, akár nem, akár rövid, akár hosszabb idő múlva hajthatók be, abban az időpontban, mikor keletkeznek, különbség nélkül bevezetés tárgyai, mert mindegyik abban az időpontban, a mikor keletkezik, a kereskedő vagyoni állását érinti és módosítja. A követelések bevezetésénél azok jogczime sem okozhat különbséget. Minden, a bíróságnál érvényesíthető követelés jogczime egyforma erejű. A kölcsön, a vételár, a kártérítés iránt támasztott követelések, a mindegyiknél előfordulható különböző fejlemények szerint, egyenlőképen válhatnak megítélt, meg nem itélt, behajtható, be nem hajtható a közel jövőben, vagy csak a távol jövőben, behajtható követeléssé. A mint tehát más üzleti követelésnél, ugy a kártérítés iránt támasztott követelésnél sem szükséges a könyvbe való bevezethetés végett az, hogy a bíróság a követelést előbb megítélje. És ha a vételnél az! a tény, hogy a vételügylet megköttetett, bevezetés tárgyává teszi a hitelbe adott áru vételárát, ugy a másik szerződő fél ama megtörtént nemleges ténye, hogy a szerződést nem teljesítette, ép ugy maga után vonhatja azt, hogy a szerződést megtartó fél kártérítési követelését, a mely követelés a Kt. világos (rendelkezésein alapul, bevezetés tárgyává tegye. Ezekből kitűnik, hogy az üzlet köréhez tartozó kereskedelmi ügylet nem teljesítéséből származtatott kártérítés, oly követelés, melyet a bejegyzett kereskedő már keletkezése idejében könyveibe bevezethet. Már pedig, ha ez a követelés bevezetés tárgya lehet, akkor az ily bevezetett követelés iránt könyvkivonat alapján támasztott keresetre annak a bíróságnak az illetékességét, a melynek területén a könyvek vitetnek, az 1868. évi LIV. t.-cz. 35. §-ának 2. pontja alapján meg kell állapítani. (A határozattárba felvétetett 97. jun. 28. Hitelesíttetett 97. jun. 30. 12. sz. p. hat,) = Azonos: Bpesti T. 1890. aug. 20. 6366- sz-, Curia a felfolyamodást az 1881 : LIX. t.-cz. 4. p. alapján visszautasítja (1891- jan- 29- 1763/90- sz-). 448. Bpesti T.: Felp. követelésének jogczime állítólagos kártérítési kötelezettségre van fektetve; ily természetű követelések azonban egyszerű könyvkivonati követeléseknek nem tekinthetők, miután a Kt.