Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

142 Birói illetékesség. t-czLIV" 42°* BPesti T- Az alP- nem budapesti lafcbls s felp. nem is állítja, 35. S. 1. bek ^ogy a*p- a kereseti követelésnek Budapesten leendő kifizetésére magát kifejezetten kötelezte volna; egymagában az a körülmény pedig, hogy a kereseti követelés alapjául fektetett ruhaneműek alp.-től f elp.-nek budapesti üzletében rendeltettek meg s vétettek át, nem állapítja meg a prdts. 35. §-ának 2-ik bekezdése szerint a kötelezettség létrejötte vagy teljesítése helyének illetőségét. (1895. febr. 9. E. 11.) 421. Debreczeni T.: A felp. keresetét az eljárt járásbíróság terü­letén levő szabóüzletében megrendelt és ugyanitt kiszolgáltatott és átvett [• u h a n e m ü e k vételára iránt indította s az iparos más kikötés hiányában az általa teljesített munka árának kifizetését, mint a szerződés megkötése és teljesítése helyén, ugyanott van jogosítva követelni, a hol üzlete van. (92. jan. 12. 6888/91.) A 35. §. 1. bekezdésében említett szerződés alatt lehet-e egy­- szerű kereskedelmi vételt érteni ? Az örökös perelhető az előtt a bíróság előtt, a melynek terü­letén a szerződés az örökhagyóval létrejött. 422. Bpesti K. é,s V. tsz.: A felp.-ek mint az időközben feloszlott F. K. budapesti bejegyzett czég tagjai a fennállott czégüktől K. M. kőbányai korcsmáros által 1888. évben vásárolt sör és palaczkok áráért perlik alp.-t, mint az 1898-ban elhalt K. M. örökösét. A beszerzett hagyatéki iratokból kitűnő az a tény, hogy K. M. 1898-ban bekövetke­zett elhalálozásakor kőbányai lakos volt, és alp.-nek a tárgyaláson tett az a nyilatkozata, hogy K. M. halála előtt már három évvel felhagyott a korcsmaüzlettel, megállapíthatóvá teszi, hogy a kereseti áruk vásár­lása idején K. M. kőbányai korcsmáros volt. Tekintve tehát azt, hogy a kereseti ügylet megkötése idején a felp.-ek és K. M. Budapest terü­letén folytattak kereskedelmi üzletet, az ellenkező bebizonyításáig, a mire alp. nem vállalkozott, valóul kell elfogadni, hogy az ügylet Buda­pesten jött létre. Minthogy tehát az örökös az örökhagyóval, a kinek jogaiba és kötelezettségeibe lép, egy tekintet alá esik s így a mennyiben a tör­vény kivételt (1868 : LIV. tcz. 53. §-ának d) pontja) nem tesz, ugyanott perelhető, a hol az örökhagyó elleni kereset megindítható lett volna: az 1868: LIV. tcz. 35. §-ának 1. bekezdésénél fogva felp.-ek a kereseti ^ételügylet teljesítése iránti perüket jogosan indíthatták meg a vétel­ügylet létrejöttének helyén Budapesten székelő VIII—X. ker. kir. járás­bíróság előtt. Ezzel szemben nem állhat meg az elsőbiróságnak az a jogi nézete, hogy az 1868: LIV. tcz. 35. §-ának 1. bekezdésében említett szerződés alatt nem érthető az egyszerű kereskedelmi vétel, mert a vételi ügylet a szerződések egyik faját képezvén, ott, hol a törvény minden megkü­lönböztetés nélkül szerződésről beszél, ez alatt érteni kell a szerződések minden faját, következőleg a vételi ügyletet is; s mert az 1868:LIV.

Next

/
Oldalképek
Tartalom