Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

Főudvarnagyi bíróság. Indokok: Az uralkodóház tagjainak peres és perenkivüli ügyei- 18 ben a birói hatáskört az 1815. július 14-iki császári rendelet szabár 15 (yozza, mely hatáskör az 1853. február 15-iki császári pátenssel Ma­gyarországban is fentartatott. A birói gyakorlat (C. 11.857/92.) meg­állapította, hogy e rendeletek Magyarországon jelenleg is érvényben vannak és az uralkodóház tagjainak peres és perenkivüli ügyében ezek alapján jelenleg is ugyanazon szabályok irányadók a birói hatáskörre nézve, melyek a perrendtartás életbeléptetése előtti időben tényleg len­állottak. E rendeletek értelmében azonban a bíróság hatáskörét leszál­lítani nem lehetett. Ugyanis az 1815. július 14-iki rendelet szerint a legmagasabb uralkodóház nem uralkodó tagjait illető minden peres és perenkivüli tisztán személyes polgári ügyben (in allén bloss persön­lichen Civilangelegehheiten), valamint haláleseteknél a főudvarnagyi hi­vatal jár el. Ez az intézkedés tehát nyilvánvalóan a tisztán személyes természetű ügyekre vonatkozik és nem azonos a személyes keresetek fogalmával, amelyeket a perrendtartás a dologitkeresetekkel állit szembe, hanem csak azon ügyekre terjeszti ki a főudvarnagyi hivatal birói ha­tóságát, melyek az uralkodóház tagjainak személyes jellegű jogviszonyai­ból keletkeznek. A kereseti követelés azonban nem az alp. főherczeg tisztán személyes természetű jogviszonyaiból, hanem az illetékesség kér­désénél irányadó kereseti előadás szerint abból származik, hogy az alp. kistapolcsányi kőszénbánya vállalata, tehát kétségtelenül kereskedelmi üzlete szenet adott el felp.-nek és azt nem szállította; tehát keres­kedelmi ügyletből folyó kártérítési kötelezettség megállapítása képezi a per tárgyát, ez pedig nem tekinthető oly tisztán személyes polgári ügynek, melyre a főudvarnagyi hivatal kivételes bírói hatósága meg volna állapítva. De nem lehetett helyt adni a helyi illetékesség ellen emelt kifogásnak, mert felp. bejegyzett kereskedő s mint ilyen a per­rendtartás 35. §-ának 2. pontja szerint könyvkivonati követelését azon hely bírósága előtt perelheti, hol a könyvek vitetnek, az pedig, hogy valamely követelés jogosan vezettetett-e be felp. könyveibe, már az ügy érdemére tartozik. Miért is az illetékesség ellen emelt kifogásokat el­vetni kellett. (1901. aug. 2. 72.609. sz.) B p e s t i T.: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja, a keresetet az eljáró bíróság hatáskörébe nemi tartozónak mondja ki, a további eljárást megszünteti & a keresetet felp.-nek visszaadni rendeli. Indokok: A birói gyakorlat által érvényben állónak megálla­pított 1815. július 14-iki császári rendelet szerint az uralkodóház nem uralkodó tagjainak minden peres és perenkivüli személyes polgári ügyei­ben a főudvarnagyi hivatal jár el. Minthogy pedig az érvényesíteni kí­vánt kártérítési igény tárgyához képest a keresetet kétségtelenül sze­mélyes keresetté minősiti s annak személyes kereseti jellegén az a kö­rülmény, hogy a tárgyát képező követelés kereskedelmi ügyletből van származtatva, nem változtat; minthogy alp. a királyi család tagja és személyesen idéztetett perbe; minthogy ezek szerint a jelen személyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom