Váltó-, csőd- és szabadalmi jog (Budapest, 1906)

84 Telepítés. Szükségbeli utalvány. 1876: XXVII. Az «esetleg» szócskával összekötött második fizetési személy szükségbe!! t.-cz. 1 utalván.yozottnak tekintendő. 24. §. 260. K. és v. tsz.: A kereseti váltón Budapest, tehát az intézvényezett lakhelyétől különböző fizetési hely van megjelölve s ez után a váltón a következő kitétel foglaltatik: «beim Aussteller, im Falle bei der ungarischen Escompte !und Wechslerbank». Felperes tagadta, hogy a magyar leszámítoló ós pénzváltóbank telepes volna. A kir. törvényszék telepesnek a kibocsátót tekintette, mert a váltón csak egy telepes, vagyis csak egy oly személy jelölhető meg érvényesen, a kitől az elfogadó a fizetendő pénzösszeg készen tartásáról gondoskodni tartozik és a ki ellen a fizetés hiánya miatt az óvás joghatályosan felvehető s ha több ily személy volna megjelölve, telepesnek csak az első helyen mégnevezett tekintendő. Kitűnik ez a V. T. 24. §-ából, melynek ama kitételéből, ha a váltón még kitüntetve nincs, «hogy a fizetés ki által lesz teljesítendő, az intézvényezett az elfogadás alkalmával telepest kijelölni jogosítva van». nyilvánvaló, hogy a fizetésnek az elfogadó helyett való teljesítésére csak egy határozott személy jelölhető ki. De ez a dolog természetéből is folyik, mert a V. T. 24. §-a jogot ad ugyan a kibocsátónak és ha ez azt nem tette, az elfogadónak, telepes, tehát egy fizető személy kijelölésére, de a V. T. szellemével ellenkéznék, ha a váltóhitelező az elfogadó elleni kereseti jog elvesztésének terhe alatt köteleztetnék, hogy a fizetést az elfogadó helyett nem egy személytől, a telepestől, legyen kénytelen követelni. Az a személy tehát, ki a váltón a fizetés telepítésére másodsorban van megjelölve, nem telepesnek hanem a mennyiben a fizetés helyén bír lakással, vagy teleppel és a kibocsátó vagy követői által jelöltetett ki, szükségbeli ütalványozottnak tekintendő. (V. T. 56.. 61- §§.) De hogy ez a kitétel: «im Falle bei der ungarischen Escompte und Wechslerbank» nem is a kibocsátótól és elfogadótól, kik a V. T. 24. §-a szerint egyedül vannak jogosítva a telepes kijelölésére, hanem a magyar leszámítoló és pénzváltóbanktól származik éi3 ennélfogva szüksígbeli utalványozásnak tekintendő, az kitűnik onnan, hogy az idézett szavak czimbélyegzővel vannak oda nyomva ez a czimbéíyegző pedig a dolog természeténél fogva csak a magyar leszámítoló és pénzváltóbank birtokában lehetett; ez kitűnik onnan, hogy a váltón forgatóként szereplő magyar leszámítoló és pénzváltóbanknak állott érdekében, hogy a váltó nála fizetés végett bemutattassék, hogy ekként azt beválthassa és ez által az óvatolást és perlést elkerülje. Ezek szerint a kereseti váltó telepese a kibocsátó. C: Felperes a tárgyalás során határozottan tagadta, hogy a kereseti váltó előlapján előforduló ezek a szavak: «im Falle bei der ungarischen Escompte 'und Wechslerbank» a jelen esetben telepítésnek, illetve második telepes kijelölésének volna tekintendő s felperes tagadása ebben az irányban alapos, mert több telepesnek kijelölése rendszerint «és», illetőleg «vagy» szavakkal történik, a fenforgó esetben azonban