Váltó-, csőd- és szabadalmi jog (Budapest, 1906)

Az engedmény. 67 az ezen törvényszakaszban részletezett czimeken alapuló követelését az 1876:XXV1I. irányéban váltókötelezettségben álló előző ellen kereset utján érvénye- ^z'^ sitse, illeti, mert a követelésnek az egyik kötelezett által kifizetése folytán a váltóbirtokos követelése s ezzel a sommás végzés hatálya is egészben megszűnik, a fizető adós és a többi marasztalt adós közötti jogviszony pedig csak külön per utján hozható tisztába, tehát a váltóbirtokos követelését a marasztalt adósra, ha ez a követelést kifizeti, az anyagi jog szabályai szerint joghatályosan nem engedményezheti; és minthogy az 1881 :LX. t.-cz. 13. §-a az engedménynek csak alaki kellékeit szabályozza, azt az anyagi jogkérdést azonban, hogy volt-e helye az engedménynek vagy sem? nem érinti: végrehajtást szenvedő dr. Sz. Ignácz felfolyamodása folytán az elsőbiróság végzésének neheztelt részét megváltoztatni kellett. (1895. nov. 19. 3408. sz.) lla a rendelvényes nem Táltói uton jnt a váltó birtokába, csak engedményesnek tekintendő. i 213. C: Felp., a midőn a kereseti váltó kibocsátói aláírásával ellátva, azt saját rendeletére állitotta ki, a kereseti váltót részben kitöltetlen állapotban, nem forgatmány utján szerezte meg s igy ő csakis engeaményesnek lévén tekinthető, vele szemben mindazok a kifogások érvényesíthetők, amelyeket nevezett ügyfele ellen alp. támaszthatott volna és minthogy felp. a 2. és 3. szám alatti ítéleteknek a kereseti váltóra vonatkozását nem vonta kétségbe, sem a miatt nem tett kifogást, hogy az ezekre alapított kifogások elkésetten hozattak fel és minthogy ezekkel az ítéletekkel bizonyítva van, hogy az a kö'vetelés, a melynek fedezetére a kereseti váltó kiállíttatott, jogilag fenn nem áll: felp. mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával keresetével elutasítandó volt. (1899. április 6. 279. sz.) A végrehajtási törvény 136. §-a alapján átruházott váltó. 214. C: A Végr. Törv. 126. §-a értelmében átruházott váltó ellen mindazok a kifogások érvényesíthetők, melyek a kifogásoló alp.-t az eredeti hitelező ellen megillették, mert itt engedmény esete forog fenn, a V. T. 16. §-a értelmében pedig az engedményes az engedményező jogaiba lép. (1896. október 28. 863/1895. sz.) A V. T. 104. g-ának meg nem felelően hitelesített kéz jegygyei való átruházási engedmény. 215. C: Engedményesnek tekintendő az a forgatmányos, akire a váltó a V. T. 104. §na ellenére hitelesített kézjegy gyei ruháztatott át. az írni s olvasni nem tudó forgató által. (1883. május 22. 360.) A váltóper folyama alatti engedményezés. 216. C: Ha a váltóbirtokos a váltóper folyama alatt a váltót, a sommás végzés kibocsátása utján is, engedmény utján átruházta, az engedményes a pert folytatni jogosítva van. (1893. április 7. 336/1892.) 5*