Váltó-, csőd- és szabadalmi jog (Budapest, 1906)

A kibocsátó aláírása. 27 meg nem határozza a helyet, hova az idegen váltó kibocsátója a váltó 1876:XIT1L előlapján névaláírását vezetni tartozik; és mivel ellenkez5 felfogás eze- 3 g'"^* rint is eredetileg váltót képezett kérdéses okirat ebbeli minőségét el nem vesztheti azáltal, hogy az intézvényezetti elfogadási nyilatkozatát a kibocsátói névaláírás felébe közvetlenül a váltó szövege alá irta, miután a váltóra a kibocsátástól az elfogadásig érvényesen vezetett váltói nyilatkozatok joghatályát az intózvényesek névaláírása nem befolyásolja, minthogy az a váltó előlapjának bármely helyére legyen is irva, la V. T. 21. §-a rendelkezésénél fogva csak elfogadási nyilatkozatinak' tartandó; mert ennélfogva a keresethez A. alatt mellékelt okirat ía váltónak az 1876. évi XXVII. tcz. 3. §-a 5. pontjában előirt lényeges kellékét sem nélkülözvén, ezen a váltónak minden lényeges kellékével ellátott okiratra alapított kereset a váltóeljárás 3. §-ának 1. pontja szerint váltóügyutra tartozik. (1887. június 1. 1937.) C.: A másodbiróság fentebbi számú és keletű végzése helybenhagyatik. (1887. november 3. 859. sz.) = Azonos: 900. márcz. 27. 82. sz. Kibocsátói aláírás helye. Bizonyítási kötelesség. 88. C.: A másodbiróság ítélete megváltoztattatik és az felsőbíróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: Az a körülmény, hogy felperes névaláírása a váltó szövegének utolsó sorában (áfll, még nem állapit meg vélelmet arra nézve, hogy alperes nem elfogadó, hanem eredetileg kibocsátóként irta alá a váltót, mert a felperes kibocsátói névaláírásának ezen elhelyeázéséből is kitűnik, hogy az az intézvényezetthez szóló fizetési felhívásra vonatkozik. Nem szolgálhat ez irányban bizonyítékul a felperestől származó B) alatti okiratnak az a tartalma sem, hogy alperes a váltón jótállóként szerepeljen, mert alperes nem kezesség kitüntetésével irta alá a váltót, a jótállás elvállalása pedig nem zárja ki, hogy a jótálló váltóelfogadói kötelezettséget vállaljon. De nem nyújt alperes védekezéséhez bizonyítékot az a vitatlan tény sem, hogy a váltón beperesités előtt az intézvény szövege kitöltetlen volt, mert a V. T. 93. §-a értelmében a váltóbirtokos ellenkező megállapodás hiányában az intézvényt utólag is kitöltheti. Alperes tartozott tehát bizonyítani azt, hogy a váltót kibocsátói minőségben irta alá, illetőleg, hogy azt ily tartalmú megállapodással adta át a felperesnek. Alperes azonban ezt a fentebbi adatokkal nem bizonyította: a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával tehát az elsőbiróság Ítéletének a per főtárgyára vonatkozó rendelkezése az itt kifejtett indokokból hagyatik helyben. (1902. szept. 18. 1571/901.) 89. C: A kereseti váltó jelenlegi alakjából, mely szerint másodrendű alperes neve a váltón Emánuel G. elfogadó neve felett oly helyen van irva, hol rendszerint a kibocsátó neve szokott iratni, mely szerinti