Váltó-, csőd- és szabadalmi jog (Budapest, 1906)

12 Az idegen váltó kellékei. t-cz mert a dereset alapjául szolgáló okiratban foglalt ezzel a kitétellel: 3 § p 2. "219 (kétszáztizenkilenez) o. é.», minthogy a pénzegység (forint vagy krajczár stb.), melyre a 219-es szám vonatkozik, nincs meghatározva, a fizetendő pénzösszeg határozottan megjelölve nem lévén, ebből az okiratból a vt. 3. §-a 2. pontjában előirt lényeges váltói kellék hiánya miatt a vt. 6. §-a értelmében váltójogi kötelezettség nem származik, mert ennélfogva a váltóéij. rend. 4. §-a értelmében jelen kereset, mint váltóeljárásra nem tartozó, hivatalból utasítandó vissza. (1900. márcz. 1-én. 69. sz.) Iia>mat a váltókövetelés mellett ki nem köthető. 40. C: Váltókövetelés után a váltóban kamat érvényesen ki nem köthető. (1878. jan. 20. 153.) A részletfizetési kedvezmény a váltó érvényét nem érinti. 41. C: Azon körülmény, hogy a váltóhitelező a váltóadósnak egy külön okmányban azon kedvezményt biztosítja, hogy a váltóbeli tartozást részletekben is törlesztheti, a váltónak, melyre azon kikötés vonatkozik, váltói minőségét és érvényét meg nem változtatja. (1885. márcz. 1. 1039/84. sz.) A rendel vényes megnevezése. A rendelvényes vagylagos megnevezése. 3. §. 3. p. 42. Szegedi T.: Az elsőbiróság ítélete az azt megelőzött eljárással együtt hivatalból megsemmisíttetik, a keresetnek felp. részére visszaadása elrendeltetik. Indokok: A váltótörvény 3. §-ának 3. pontja szerint az idegen váltó egyik lényeges kelléke a rendelvényes, vagyis azon személy vagy czég megnevezése, amelynek részére vagy rendeletére a fizetés teljesítendő. A kereset alapjául szolgáló okiratban a rendelvényes eme szavakkal: «saját magam vagy K. I. rendeletére», tehát ^gylagosan van megnevezve, az ilyen rendelvény azonban érvénytelen; mert nem lehet tudni, hogy a vagylagosan megnevezettek közül tulajdonképen ki van jogosítva a váltóösszeg felvételére. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy a rendelvényben eme szavak «saját magam» alápontozva vannak, mert az alápontozás törlésnek nem tekinthető. Minthogy ezek szerint a kereset alapjául szolgáló okiratból a váltó egyik lényeges kelléke, vagyis a rendelvényes megnevezése hiányzik; és minthogy a váltótörvény 6. §^a értelmében az olyan okiratból, a melyen a váltó lényeges kellékeinek valamelyike hiányzik, váltójogi kötelezettség nem származik és az ilyen okiratra alapított váltókereset a váltóeljárás 4. §^a értelmében már az elsőbiróság által hivatalból visszautasítandó lett volna: ennélfogva az elsőbiróság lényeges eljárási szabályt sértett az által, hogy a kereset visszautasítását elmulasztva, annak tárgyalására