Váltó-, csőd- és szabadalmi jog (Budapest, 1906)
8 Váltóképesség. 1876:XXVII. linálló ipart üzó 24 éven alóli férjes nő váltóképessége. t.-cz. , ... ! § 30, Bpesti T.: Az elsőbirosag ítelete meg változta tik, a sommás végzés kifogásoló alperesre nézve 'hatályában fentartatik. Indokok: A kihallgatott tanuk által be van bizonyítva, hogy alperes a váltó elfogadása idejében nyilt bolthelységben hentesáruk eladásával foglalkozott, hentesüzletet gyakorolva, az ügylet folytatásához szükséges ügyleteket kötött, és a boltban levő üzleti felszerelvények annak jeléül, hogy az ő tulajdonát képezik, nevének kezdőbetűivel voltak megjelölve. Ezen ténykörülmények alapján az, hogy alperes a váltónyilatkozat tétele idejében önálló ipar üzletet folytatott, megállapítandó volt annyival inkább, mert alperes nem is állította, annál kevésbbé bizonyította, hogy az üzletben csupán mint férjének segédkező személy működött, s hogy az üzlet folytatásához tartozó ügyleteket néni teáját, hanem férje nevében kötötte. Minthogy pedig a váltótörvény 1. §-a szerint nők, amennyiben önálló ipart űznek, 24. életévök betöltése előtt is birnak szenvedő váltóképességgel; minthogy továbbá a kereset alapját képező, minden törvényes kellékekkel ellátott váltó valódiságát és azt, hogy az azon létező elfogadói nyilatkozat tőle származik, alperes kétségbe nem vonta: ennélfogva őt a kereseti váltókövetelés és járulékai megfizetésére kötelezni kellett. Alperes azon kifogása, hogy felperesnek az iparüzlet folytatását hatósági iparengedélylyel kellett volna bizonyítania, figyelembe nem vétethetett, mert az, hogy v o 1 t-e alperesnek az ipar gyakorlatóra hatósági engedélye, vagy nem, felperes jogaira befolyással nem bír. Gyám hatói sági engedély pedig ez esetben szükséges nem volt, mert az 1874:XXIII. tcz. 2. §-a szerint férjhez menetelével minden nő teljes korúvá lesz, az 1872: VIII. tcz. 1. §-a, valamint az 1884:XVIL tcz. 1. §-a szerint minden teljeskoru vagy teljeskoruvá lett egyén a nemre való tekintet nélkül az ipar gyakorlatára az utóbb emiitett törvény korlátain belül feltétlenül fel van jogosítva; mert továbbá az 1877: XX. t.-cz. 5- §-a, valamint az 1872: VIII. tcz. 2. §-a rendelkezése csak kiskorúakra vonatkozván, az abban foglalt szabály a férjhezmenetel által nagykorúvá lett s ennek folytán gyámhatósági felügyelet alatt már nem álló nőkre ki nem terjeszthető, és mert ezek szerint kétségtelen, hogy alperesnek önálló iparüzlet folytatásához, habár 24-ik életévét még be nem töltötte, gyámhatósági engedély szükséges nem volt. Az pedig, hogy akkor, midőn alperes a; kereset alapját képező váltón levő elfogadói nyilatkozatot tette, még férjnél nem volt, a perben általa nem állíttatott. (1885. február 10-én, 6518. sz.) C. : A kir. tábla Ítélete az abban felhozott indokoknál fogva hh. (1885. október 7-én. 524. sz.) — Azonos: C. 1885. máj. 4. 714- sz.