Váltó-, csőd- és szabadalmi jog (Budapest, 1906)

136 Fizetés. birtokosi minőségének kimutatására felhozott eme szabálytalan forgatmány az alperes tudtával és beleegyezésével jött létre s minthogy felperes erre nézve bizonyítékot fel nem hozott, a váltón szemlélhető s az imént előadottak szerint szabálytalannak tekintendő forgatmánynyal váltóbirtokosi minősége, következőleg perelhetési jogosultsága igazoltnak nem tekinthető. (1892. szept. 21. 317. sz.) Fizetés. Fizetés váltó- ró/.- pénzben. § 385. C: Alperes a váltótőkét egészben rézpénzben akarván kifizetni, e pénznemben felperes a 66 forinton tul a fizetés elfogadását joggal tagadta meg, mert rézpénz rendeltetése szerint s a fennálló pénzügyi szabályok értelmében csak kisebb értékek kiegyenlítésére szolgáló váltópénznek s nem nagyobb összegek fizetésére alkalmazható folyópéuznek tekinthető, mely viszonyok között a még hátralékos összegnek birói kézhez való letéteményezése által a fizetés jogosan teljesítettnek nem tűnik elő. (1882. márczius 8. 1112/881. sz.) Fizetendő >«2000 papirfranc 386- C: A fizetendő összegnek «2000 papirfrancban» történt megállapítása esetében az alperesnek jogában állott a V. T. 37. §-a szerint vagy a kitett pénznemben, vagy ennek értékéhez képest osztrák értékű papírpénzben teljesíteni a fizetést. (1884. decz. 10. 576. sz.) Fizetés a váltó lejárata előtti napon. 387. C: A fenforgó esetben az I. r. alperes közvetlenül a váltó lejárata előtti napon kívánván a váltóösszeg felajánlásával a fizetést teljesíteni s a tanluk vallomása szerint kétségtelen az. hogy a váltó akkor is a felperesnek birtokában volt, a felperes a felajánlott fizetést elfogadni tartozott s azt az őt meg nem illető kamatkövetelési igénye miatt vissza nem utasíthatta. (1895. ápr. 18. 372. sz) A váltóbirtokos a lejárat előtti fizetést visszautasíthatja. 388. Győri T.: A váltóügylet természete hozza magával, hogy az r.sak a váltó lejárati napján bonyolítható le rendesen s hogy a váltóhitelező a váltó lejárata előtt fizetés elfogadására nem kényszeríthető. E szabály a váltótörvény következő intézkedéséből vonható le. A váltótörvény 3. §-a súlyt helyez arra, hogy a váltó lejárata másithatatlanul biztos napra legyen helyezve, a 3. §. 3. pontjában a váltó lényeges kellékéül a váltóviszonyba lépők mindegyikét kötelező intézkedésben kívánja meg a fizetési határidő megállapítását. Ezzel kapcsolatban áll a törvénynek az a rendelkezése, hogy az 1876. évi XXVII. törvényczikk 23. §-a szerint az intézvényezett az elfogadás alapján az elfogadott összegnek lejáratkor leendő lefizetéseért felelős, tehát arról, hogy a váltóösz1876: XXVII. t-ce. 30. §.