Váltó-, csőd- és szabadalmi jog (Budapest, 1906)

A jogellenes telepítés kifogása. de azokat, 'ugy mint voltak, a telepítéssel együtt keresete alapjául elfo­gadta, eme tényével szemben az ellenirat előterjesztése 'után azzal a kifogással, hogy a telepítést az ő hozzájárulása nélkül vezette a vál­tóra, már többé nem élhetett s a telepítést a váltóról joghatálylyal nem törölhette s a kereseti váltó csakis abban a minőségben, a mely­lyel az a kereset indítása idejében bírt, vagyis mint telepitett váltó képezheti elbírálás tárgyát, minthogy epdig a felperes igazolni meg sem kísérelte, hogy a váltó a telepesnél szab. óvatoltatott volna stb. C: Az A •/• alatti váltót illetően pedig a másodbiróság Ítélete még azért sem hagyatott helyben, mert 'ugy a felperesnek saját elő­adása, mint Harangi Gyula tanú vallomása -alapján kétségtelenül meg­állapítható az, hogy az A •/. alatti váltót felperes nem az ezen váltón szintén forgatmányosként szereplő telepesnél a «pesti hazai első taka­rékpénztár-egyesületinél, hanem az azt visszaváltó «mezőkövesdi taka­rékpénztárinál, mint az A •/. alatti váltó akkori birtokosánál váltotta be. A dolog ezen állásában pedig a telepítést önkényüleg kitörlő felp. tartozott volna bizonyítani, hogy a mezőkövesdi takarékpénztár az em­iitett váltót a telepestől az óvásra rendelt határidő eltelte 'után vál­totta magához, amit azonban bizonyítani felperes meg sem kísérelvén: alperesnek az A. •/. alatti váltó tekintetében az óvás hiányára fekte­tett kifogást alaposnak kellett elfogadni. (1903. március 11-én 734 1902. sz. a.) Az intézvényesek lakhelyére nézve kitöltetlenül kiállított váltónál a jogellenes telepítés kifogása harmadik jóhiszemű személylyel szemben nem érvényesíthető. 300. C: R, Lajos alperes kifogását arra alapította, hogy akkor, mi­kor ő a kereseti váltót kibocsátói minőségben aláirta, a telepítés a váltón nem létezett, tehát utólag az ő beleegyezése és tudta nélkül íratván oda, a telephelyen az elfogadó ellen felvett óvás a visszkere­setnek ellene való fenntartására nem alkalmas. Alp. azonban kifo­gásaiban és 'utóbb a per folyamán sem állította, hogy akkor, amikor ő a váltót kibocsátói alárisával ellátta, az intézvényezett neve és a mellett annak a váltótörvény 3. §. 7. pontja értelmében fizetési hely­nek tekintendő lakhelye már ki volt tüntetve; ez a körülmény pedig lényeges, mert csak abban az esetben, ha ekkor a fizetési hely lényeges váltókellékének kitöltésére vonatkozó jog már ki volt merítve, esik a telep 'utólagos kijelölése a hamisítás fogalma alá, és mert az ellenkező esetben csakis a harmadik jóhiszemű váltóbirtokossal szemben nem érvé­nyesíthető jogellenes kitöltésről lehet szó. iMinthogy pedig alperesek azon kifogást, hogy a váltó telepítése tudtuk és beleegyezésük nélkül utólag történt, mint jogellenes kitöl­tését a váltónak, a harmadik jóhiszemű váltóbirtokossal szemben nem érvényesíthetik, stb. (1900. június 5-én 328. sz. a.) = V. ö. a 93. §-nál közölt esetekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom