Váltó-, csőd- és szabadalmi jog (Budapest, 1906)

98 Telepítés. t-cz teljesítendő fizetésnek és Lippán, a Lipovana takarék- és hitelintézet 24 §. részvénytársaságnál kellett történnie, miből ismét folyik, hogy a «Lipovana» az általa leszámítolt váltót magánál telepíthette s így az a cselekménye, hogy az «Albina» hitelintézet által a visszleszámitolás utján nála volt váltóra a felek egyező állítása szerint jogtalanul vezetett telepítésnek kitörlésével a Lipovana magát nevezte meg telepesnek, a megállapodásnak megfeleltnek és jogszerűnek tekintendő, minek következtében a nála felvett óvás is szabályos és a visszkereset fenntartására alkalmas volt. (1901. márczius 18. 1221/1900. sz.) HA a Táltót a kibocsátó valamely pénzintézetnél leszámítoltatja és ezzel a telepítés tekintetében megállapodásra jut, ez a megállapodás a többi váltókötelezettekre Is kihat. 284. B p e s t i K. és V. ts z.: Való1 ugyan, hogy váltóbirtokos' a váltókötelezettek beleegyezése (nélkül a váltót utólagosan telepíteni rendszerint nem jogosult, mert a váltót csakis a forgalomban rendszerint használni szokott tartalommal töltheti ki, ilyennek pedig az intézvényezett lakhelyétől külömböző fizetési hely nem tekinthető. Amennyiben tehát a telepítés, vagyis a fizetési hely megváltoztatásának utólag történte bizonyítást nyer, a felperest terheli annak a bizonyítása, hogy ez a váltókötelezettek hozzájárulásával, beleegyezésével történt. Ámde a jelen esetben az alperes által felhívott tanuk vallomásából az a következtetés vonható le, hogy a váltó tartalmának utólagos megváltoztatása a kötelezett felek szándékának megfelelt. E perben ugyanis bizonyítást nyert, hogy a külön fizetési hely utólagos megjelölése a felperesi pénzintézetnél a váltó leszámítolása előtti időben is évek óta állandó gyakorlat volt s hogy alperesnek erről tudomása volt, kitűnik abból, hogy maga kívánta e körülményt bizonyítani. Minthogy pedig az arra jogosítottnak az utólagos kitöltésbe, illetőleg az eredeti tartalom megváltoztatásába való beleegyezése nemcsák kifejezett akaratkijelentés, hanem az arra mutató körülményekből vont okszerű következtetés utján is megállapítható, a jelen esetben meg kellett állapítani, hogy alperes felperesi pénzintézetnél állandóan gyakorolt üzleti szokás ismeretében már a váltókötelezettség vállalásakor a leszámítolás előtt beleegyezett abba, hogy felperes a leszámítolt váltót az állandó gyakorlatnak megfelelően az ismert pecsétlenyomattal ellátva telepíthesse és telepest nevezhessen. C: A másodbiróságnak ítélete helybenhagyatik a benne az első bíróság ítéletéből átvett indokok alapján annyival is inkább, mert az alperes által a perben felhívott F. K. és G. Gy. tanuknak vallomása szerint, a kereseti váltót a felperes intézetnél W. J., aki a váltónak kibocsátója, számitoltatta le, W. J. pedig feljogosította F. K. intézeti igazgatót, hogy a felperes intézetnél leszámítolt váltóit telepíthesse, e szerint a kereseti váltó, az azt leszámitoltató és így a váltóval rendelkező kibocsátóval létrejött megállapodás alapján is telepíttethetvén, a megtörtént telepítés miatt az alperes, mint forgató, kifgást a maga érdekében nem hozhat fel. (1901. április 24. 1452/1900. sz:)