Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

80 (tröklési jog. jogát megállapítani s ebből folyólag alp.-t örökrészre irányzott viszonkeresetével elutasítani kellett. (1885. okt. 6. 1181. sz.) = Ellenkező. B p e s t i T. Tekintve, hogy a fennálló törvényes gyakorlat szerint a házasságon kivül született gyermek anyja után annak hagyatékából a törvényes gyermekkel egyenlő örökösödési joggal bir ; tekintve továbbá, hogy örökhagyó hagyatéka végrendelet nem létében a fentebb jelzettek szerint peres felek között egyenlő részben lett volna megosztandó ; minthogy azonban örökhagyó végrendeletében felp.-nek 1000 í'rtot hagyományozott, a mely hagyomány, tekintettel a hagyaték 7705 frt 50 kr értékére, felp.-nek az ideigl. törvk. szab. 7. §-a által biztosított törvényes osztályrészét sérti ; ennélfogva felp.-nek törvényes osztályrésze a hagyományozott összegnek 1926 frt 37Va krra való kiegószitése által megállapítandó és alp. az öröklés megnyílta napjától számított 6% kamatokkal együtt azon összeg kifizetésére kötelezendő volt, (49012/82. sz.) Törvénytelen gyermek örökjoga képviseleti alapon. 57. B p e s t i T. : Peres felek között a vita tárgyát az képezi, hogy míg felp. az 1882. febr. 2-án elhalt B. I. után maga részére kizárólagos öröklési jogot vitat azon alapon, hogy ő örökhagyó anyjának, néhai A. V. férj. B. I.-nénak egyedüli életben levő törvényes gyermeke, tehát szintén a törvényes ágyból származott B. I. testvérének az itteni örökhagyónak egyedüli örököse, addig alp. azon az alapon igényli a B. I. után maradt hagyaték fele részét, hogy ő ugyanazon A. V.-nak elsőfokú leszármazója, habár beismerten nem törvényes gyermeke, kit azonban a B. I.-re anyjáról szállott, jelen per tárgyát képező hagyatéki vagyonban, mint az öröklésre első sorban hivatott anya egyik leszármazóját, az öröklési jog megilleti. Az, hogy a per tárgyát képező vagyon, vagyis a B. I. nevén kezelt 265 frt 58 kr. árvatári tőke örökhagyóra anyjáról szállott, mint különben beigazolt tény kétségbe vonva nincs; a kérdés tárgyát csak az képezi, hogy midőn az anyától leszármazó törvényes és törvénytelen gyermekek igénylik képviseleti jogon az anyára szállandott, a törvényes leszármazó után megnyílt örökséget, kit illet meg az öröklési jog? Az ideig, törvk. szab. 9. §-a nem hagy fenn semmi kétséget az iránt, hogy miután a szülők utáni törvényes öröklésre kizárólag a törvényes gyermekek vannak hivatva, azon öröklési jog, melyet a leszármazók képviseleti jogon vannak hivatva érvényesíteni, szinte csakis a törvényes gyermekeket illeti s hogy ezek a törvénytelen gyermeket az öröklésből kizárják s ill. a felmenőket, nem a törvénytelen gyermekkel együtt, hanem annak kizárásával képviselik. Ilyen körülmények között, tekintettel arra, hogy a törvény rendelkezései alapján és a bíróságok gyakorlata folytán kifejlődött jogszokások értelmében testvére hagyatékában felp. van hivatva örökölni, valamint tekintettel arra, hogy alp. a per során