Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Törvényes öröklés. 69 kozottnak elhalálozása folytán, mint ági vagyon vissza nem követelhetők. (1887. jun. 27. 3842. sz.) = Ellenkező C.: Mindaz a vagyon, mely a szülőktől származik, ági vagyon és külömbséget nem tesz az, hogy milyen czimen adták azt a szülők és ennélfogva ezen törvényes szabály szerint a leánygyermeknek férjhezmenetolekor adott kiházasitási tárgyak is ági vagyont képeznek. Felp. szülők tehát az alp. túlélő házastárssal szemben, leszármazók hiányában, végrendelet nem léte esetén elhalt leányuknak férjhezmenetelekor adott kereseti ingókra nézve az id. törv. szab. 10. §-a értelmében törvényes örökösödési joggal bírván, alp. mint végrendeleti örökös ellenében az id. törv. 7. §-a szerint ezen vagyonból törvényes osztályrészt (kötelesrószt) követelhetnek. Ehhez képest felp.-ek kereshetőségi jogát megállapítani és az elsőbiróságot a per érdemi eldöntésére utasítani kellett. (1903. jan. 13. 5432. sz.) Apáról gyermekére átszármazott vagyon az atya szerzeményének vélelmeztetik. 4t). B p e s t i T.: Az elsőbiróság Ítélete megváltoztatok, felp.-ek keresetükkel elutasittatnak. Indokok: Felp.-nek mint az 1881. évi aug. 31-én elhalt kiskorú Cs. L. apai nagyanyja és illetve atyjának testvérei csak azon esetben követelhetnének alp.-sel a kiskorú anyjával szemben nevezett kiskorú után örökséget, ha igazolnák, hogy a kiskorúnak apjáról öröklött vagyona az apának öröklött ági vagyonát képezte, illetve, ha kimutatnák, hogy a kiskorú örökhagyónak apja örökölt, most hagyatékot képező vagyonában létezik olyan érték, mely saját felmenőiről szállott volna a kiskorú örökhagyó apjára. Ezt azonban felp.-ek alp. határozott tagadásával szemben nem igazolták. Mert állították ugyan felp.-ek, hogy a beregszászi 2257. sz. tjkönyvben foglalt ingatlant a kiskorú atyja néh. Cs. L. szülőitől kapott, értéken szerezte, s ezen körülmény igazolására a végiratban főeskü általi bizonyítást is hoztak javaslatba; minthogy azonban azon kétségtelen és a telekkönyvvel is igazolt ténynyel szemben, mely szerint ezen ingatlan az apa — néhai Cs. L. — szerzeményét képezte, nem jelölték meg azon értéket, mely az apára ágáról hárult, s mely a kereseti ingatlanban benfoglaltatnék, az alp. által különben elfogadott főeskü általi bizonyítást mellőzni kellett, és mert arra nézve, hogy azon 100 frt készpénz, mely az E) alatti szerint hárult apja után a kiskorú örökhagyóra, magának az apának öröklött vag}ronát képezte, éppen semmi bizonyítékot fel nem hoztak, mig magában az E) alatti okmányban, melyet felp.-ek felmutatnak7 alp. a 100 frtot férje hagyatékához tartozónak azzal ismerte el hogy az férjéveli közszerzeményt képez, s ilyen körülmények között a kiskorú hagyatékát képező és reá atyja után hárult javak az apára nézve szerzeményieknek lévén tekintendők, ezen vagyon-