Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Az öröklés előfeltételei. 41 árának felvételére és nyugtázására, továbbá azon részében, mely szerint alp. részére 400 frt hagyományoztatik tulajdoni és szabad rendelkezési joggal, végre azon részében, mely szerint örökhagyó minden ingatlan vagyonának életfogytiglani haszonélvezete alp. javára hagyományoztatott, alp. özv. J. S.-né M. E.-re nézve hatálytalannak kimondatik. Indokok: Felp. keresetének az Ítéletben foglalt értelemben helyt adni kellett és pedig nem egyedül azért, mert alp. meg nem jelent, hanem főképpen és azért, mert a beszerzett bünperiratok minden kétségen kivül igazolják azon körülményt és kereseti állítást, hogy alp. az örökhagyón elkövetett gyilkosság bűntettében bűnösnek találtatott s ezért jogerejüleg 15 évi fegyház büntetésre ítéltetett és mert jóllehet, sem hazai törvényeink, sem pedig törvényes gyakorlatunk nem nyújtanak alapot arra, hogy egy minden tekintetben kifogástalan és érvényes végrendelet intézkedése érdemetlenség okából hatályon kivül helyeztessék, mégis, miután az erkölcsi jogrenddel ellentétben álló lenne az, hogy a gyilkos a meggyilkolt után, habár végrendeleti öröklés czimén vagyoni előnyben részesüljön, a jelen esetben kimondandó volt az, hogy miután alp. az örökhagyón elkövetett gyilkosság folytán az örökhagyó utáni öröklésre magát erkölcsileg és jogilag érdemetlenné tette, a végrendelet reá nézve érvénynyel nem birhat s alp. ugy tekintendő, mint aki végrendeletileg neki szánt örökséghez érdemetlensége miatt hozzá nem juthat. A végrendeletnek alp.-re vonatkozó része az előadottakból hatályon kivül tétetvén, felp. kérelmére egyidejűleg megállapítandó és kimondandó volt az, hogy alp. helyett a végrendeletben neki szánt örökség részint az örökhagyó által tett végrendelet szellemében, részint az öröklésnél fogva a felp. által képviselt kiskorúakat illeti s hogy ezen örökségnek átadását alp. tűrni tartozik. Debreczeni T.: Az elsőfokú bíróság ítélete indokai alapján s a per főtárgyára vonatkozó részében főleg azért volt helybenhagyandó, mert törvényeink szelleméből világosan következtethető, hogy az, ki az örökhagyó ellen gyilkosságot követett el, a meggyilkolt utáni örökségből mint érdemetlen ki van zárva, ainenynyiben pedig a törvényes örököstől ily esetben a törvény által biztosított öröklési jog is megvonható, még inkább indokoltnak mutatkozik az, hogy, ha az a személy követ el gyilkosságot az örökhagyó ellen, aki nem vérségi összeköttetés és abból folyó törvényes öröklési jog alapján, hanem csak az örökhagyó által alkotott végrendelet alapján van hivatva a hagyatékból mint örökös vagy mint