Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Az öröklés előfeltételei. 39 között is védelemben részesítse és a törvényhozó akaratát a viszonyok változtával is megfelelő érvényre emelje. Régi törvényeink, habár azoknak a Hk. I. r. 105. czimének magánjogi tekintetben ma is érvényben levő intézkedésén kivül, a Hk. 14. és 16. czimének, valamint a Hk. II. r. 43. czimének az 1625 : VI. tcz.-nek az 1723: XI. tcz. által már enyhített azon rendelkezései, melyek a hitvestárs meggyilkolását az örökösödés fonalát megszakító hűtlenség esetei közé sorozták, mind büntetőjogi minősítés, mind magánjogi beszámítás tekintetében változást szenvedtek is: félre nem magyarázható módon fejezik ki azon czélzatnkat, hogy a házastársak azon cselekményeit, melyek a házas életet etikai alapján támadják meg, nemcsak büntető, hanem magánjogi következményeikben az örökösödésre is kiható eszközökkel is sújtani és megtorolni kívánták. Régi törvényeink tehát a mai jogfelfogásuak megfelelő tüzetes intézkedés hiányában is elegendő elvi alapot nyújtanak arra nézve, hogy a házasság erkölcsi alapját sértő cselekedetek durvább nemei a hitvestárs vagyonábani részesülés előnyétől megfosztó okok közé sorozhatok legyenek és ha a régi kor felfogásához képest a bűnös cselekménynyel előző vagy utólagos viszonyban levő cselekmények mérlegelésénél a bírónak nagyobb tért engedvén, a büntettél közelebb vagy távolabb kapcsolatban hozható cselekmények beszámítása tekintetében tüzetes intézkedést nem tartalmaznak is, kell hogy a változott jogélet és változott viszonyok között a bíróság a védelembe vett czél szempontjából és a törvény szelleméből önállólag állapithassa meg azokat az okokat, melyeknek a konkrét esethez képest az öröklésre érdemetlenitő hatályt tulajdonithat. Felp. a per adatai szerint mint férje g3rilkosának pártolója az arra illetékes bünfenyitő uton hozott ítéletek értelmében a férje gyilkosával folytatott szerelmi viszonyból kifolyólag bűnpártolás vétségében mondatik ki bűnösnek. Felp.-nek férje utáni törvényes örókjogát illetőleg tehát, a melyre keresetét főleg állapítja, a döntő kérdés csak az, hogy felp. cselekménye a per konkrét adataihoz és a törvény fentebb kiemelt czélzatához képest az örökösödésre érdemetlenitő okok közé sorozható-e ? A kérdésre jelenleg igenlőleg kellett válaszolni. Mert ha a bűnpártolás vétségének büntetőjogi fogalma az előleges részvételt és a bünrészességet kizárja is, a bűnpártolás azon cselekménye, melyben felp. bűnösnek kimondatott, jelen esetben a bünfenyitő határozatok értelmében házasságtörésben vagyis a házassági hűség megszegésére visszaviendő indokban lelvén alapját: visszhatásában és lélektani motívumaiban ép oly durván sérti meg a házasságnak törvény által oltalomba vett erkölcsi alapját, mint a gyilkosság, amely a há-