Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Hagyomány. 347 bari annál kevésbé bizonyít, mert a felp. által D) a. csatolt okirat szerint a 42. r. alp. által fentartott tápintézet is 1873. évben megszűnt pártolás hiánya miatt és csak 1877. évben nyittatott meg1 ujabban, időközben pedig-, tehát épen az emiitett jkv. felvétele idejében ezen alapítvány jövedelme szegény tanulók közt osztatott ki; ily viszonyok közt tehát A. F. és a végrendeleti végrehajtó abban a nézetben lehettek, hogy az ezen tápintézetbeli alapítványról van szó, még pedig annál is inkább, mert az alapítványi ügyész a jkvben egyszerűen mint a kassai tápintézet (konviktus) képviselője lépett fel és mert azon megállapodás, hogy az alapítvány összege azon költség alapján fog megállapíthatni, a mely az intézet feloszlatása előtti utolsó 3 évben egy ifjú fentartására szükségeltetett, a nevezett érdekeltekben azon feltevést szülhette, hogy csak a legközelebb, nem pedig az 1848. évben megszüntetett intézetről lehet szó, főleg, midőn az 1848. év előtti árak az 1875. évi árakhoz arányban nem álltak. Ugyanazért és mert az emiitett jkvben a kir. konviktus, ililletve az 1848. évben megszüntetett konviktus nem is említtetik, felp.-nek vonatkozó érvelései ezen okokból sem vehetők tekintetbe és felp. teljesen alaptalan keresetével elutasítandó és a védekezett alp.-ek javára perköltség megfizetésében marasztalandó volt. (1895. okt. 22. 8304. sz.) Az utóhagyományost a végrendelet alapján korlátolt tulajdonjog illeti. 247. C.: A felp.-ek részéről előterjesztett az a panasz, hogy a felebbezési bíróság a kereset alapjául szolgáló végrendeletet tévesen értelmezte ugy, hogy ők a keresetben igényelt 10,000 frtra nézve a végrendelkező báró P. O.-nak nem utóhagyományosai, — alapos. A keresetlevélhez B) alatt mellékelt végrendelet 2-ik pontjában nem csak az van megtiltva, hogy az abban megjelölt 10,000 frt tőke összegről R. Ö. életében rendelkezhessék, de ezekkel a szavakkal .,csak elhalálozása után mehet az át természetes örököseire vagy legközelebbi hozzátartozóira" határozottan kifeje/te az örökhagyó azt is, hogy az elidegenítési tilalom R. Ö. természetes örökösei vagy legközelebbi hozzátartozói javára szól. A végrendelet 2-ik pontja tehát, R. Ö. természetes örökösei és legközelebbi hozzátartozói javára — hallgatag hitbizományi helyettesítés foglaltatik ; mert a végrendeletben nemcsak az van megtiltva, hogy R. Ö. életében a 10,000 frtról rendelkezhessen, hanem az által, hogy határozottan ki van fejezve az, hogy az elidegenítési tilalom kinek javára szól, a végrendeletben az is benfoglaltatik, hogy R. Ö. halála esetére