Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

33Ü Öröklési jog. beállott törvényes öröklés érvényesítésének akadályul nem szolgálhat. Ellenben a hagyatéknak azon értékére nézve, mely a gyermek törvényes osztályrészét meghaladja, a szülők teljes szabadsággal jelölhetnek ki nemcsak serdületlen, vagy serdült, hanem nagykorú gyermeküknek is utóörököst; s következve az erre irányzott helyettesítési intézkedésük az örökségre hivatott gyermek végrendelkezési jogát, a hagyaték utóbb emiitett része tekintetében kizárja. Indokok: Tekintve, hogy az 1836. évet megelőző törvényeink szerint a szerzeményi vagyonra vonatkozó végintézkedés szabad gyakorlatában egyedül a jobbágyok voltak korlátolva, a mennyiben ezek szerzeményes ingatlan javaiknak csak fele részéről rendelkezhettek (Hk. III. R., 30- ezim, 1. §.), végrendelet és törvényes leszármazók nemlétében pedig szerzeményes javaik egészen a földes úrra szálltak, s ezen szigor, a szabad rendelkezés alá eső szerzemény fele része tekintetében csupán azáltal enyhült, hogy a Hk. III. R., 30. ezimének 4. §-a a jobbágyoknak azt a jogkedvezményt engedte meg, hogy serdületlen korú örökösüknek azon esetre, ha az e korban halna meg, végrendeletileg helyettest nevezhessenek; tekintve, hogy ezen kivétellel, mely egyébként az 1836. évi IX. tcz. 9. §-a és 1840 : VIII. tcz. 1. §-a által már megszüntettetett, Magyarországban a szerzeményi vagyon tekintetében mindenki korlátlan végrendelkezési joggal birt (Hk. I. R., 5. és 57. czimei ós 1715 : XXVI. tcz. 3. §-a), s ebből folyólag oly intézkedéstől sem volt eltiltva, mely szerint közvetlen örökösének meghagyhatta, hogy a reászállott örökséget halála után, vagy más meghatározott esetben egy megnevezett utóörökösnek hagyja ; tekintve, hogy ezen végintézkedési jogot, mely hitbizományi helyettesítésnek (substitio fideicommissario) ugyan kifejezetten sehol sem neveztetett, s melybe a fennebb emiitett jobbágyi nrökös-helyettesités önként beolvadt, a szokás annyira kitágította, hogy az, az 1852. nov. 29-én kelt ősiségi nyílt parancs 6. ^-ának megszorító módosítása előtt, illetőleg a törvényes osztál}'rész intézményének megalkotása előtt, sem bizonyos izekre korlátozva nem volt, sem a leszármazó törvényes öröklés által kitagadás miatt érvényesen meg nem támadhatott; tekintve ellenben, hogy a szabad végintézkedés ily mérvű kiterjedését az ideigl. törvk. szabályok (országbírói értekezlet)