Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Az öröklés előfeltételei. 23 leányait utóörököseiül csak azon világosan meghatározott esetre rendelte, ha mindkét fogadott fia és általános örököse törvényes gyermekek vagy unokák és végrendelet nélkül halnak meg, ez az eset azonban nem állott be, mert G. S. ugyan törvényes leszármazó örökösök és végrendelet nélkül halt el, de a G. Gy.-től öröklött vagyona a végrendelet szelleménél fogva G. J.-ra háramlott, felp.-ek utóöröklési joga csak akkor állott volna be, ha G. J. is törvényes leszármazók és végrendelet nélkül halt volna meg; ez az eset azonban nem következett be, mert G. J. a perindításkor még életben volt és csak a per folyama alatt halt meg, de végrendelet hátrahagyása mellett és igy azon feltétel, melyhez G. Gy. az utóörökösödést kötötte, nem teljesedett be és igy ezen czimen felp.-ek örökösödési jogot többé nem érvényesíthetnek. Tekintve azonban, hogy a fentebb körülirt vármegyeház-utczai ház másik fele és a sas-utczai ház másik egy negyed része az elmebeteggé lett G. S. örökhagyó összegyűlt jövedelmeiből a gyámhatóság hozzájárulásával szereztettek és igy ezen házrészeket, valamint G. S. hagyatékához tartozó, nem G. Gy-től származó egyéb vagyont felp.-ek az előadottaknál fogva jogosan igényelhetik ; és tekintve, hogy alp.-i részről felhozott azon állítás, hogy a házak bére a házak növedékét képezi és azon jogi természettel birnak, mint a házak, melyek bérletéből azok befolytak és igy az azokon vett házrészek is G. Gy.-től öröklött vagyonnak volnának tekintendők, mi alappal sem bír; és tekintve végre, hogy alp.-ek azon állításukat, miszerint a kérdéses házrészek G. S. részére a G. Gy.-től öröklött 15,000. frt. és egyéb ingóságok értékén vétettek, mivel sem igazolták, sőt a felp.-ek részéről tett előadások és bemutatott számadások által meg is czáfoltatott: ennélfogva felp.-ek keresete azon részének, mely a kérdéses két háznak, G. S. részéről vétel utján megszerzett részeire vonatkozik, hely adandó, a néhai G. G.-től örökölt részeire vonatkozólag azonban elutasítandó volt. Bpesti T.: Hh. C. : A Bpesti T. ítélete azon részben, melylyel a felp.-ek keresetükkel elutasittattak, érintetlenül, egyebekben pedig hh. Indokok: A felp.-ek által nem felebbezett másodbirósági ítéletnek azt a részét, melylyel a felp.-ek örökhagyó G. S.-nek néhai G. Gy.-től örökölt javaira irányzott keresetükkel elutasittattak, érintetlenül kellett hagyni. Nem bir alappal alp.-éknek a felp.-ek mint szerbiai, illetve romániai állampolgárok öröklési képessége ellen felhozott kifogás sem. Mert a mai magyar magánjog szabálya az, hogy öröklési képességgel bir mindenki, a kinek szerzési képessége van, az 1852. november 29-iki ősiségi nyiltparancs 14. §-a pedig.