Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Utóöröklés. 327 A hitbizományi helyettesítés hatálya. 232. Bp esti T. : Felp.-t keresetével elutasítja. Indokok: Gróf P. M. 1889. jul. 4. napján elhalván, maga után a keresetlevélhez A—D) a. mellékelt négyrendbeli végrendeletet hagyta. Az A) és ezt részben módositó C) a. végrendeletében a többek közt akkép intézkedett, hogy bodókőváraljai uradalmából és ennek tartozékaiból általános örökösévé nevezett J. leánya most már özv. Z. R.-né fiúgyermekei és ezek fiuleszármazói javára, ezeknek kihaltával pedig az A) a. végrendeletben meghatározott sorrendben a felp.-ek javára hitbizomány alakittassék. A végrendeletnek ezen intézkedése alapján tehát felp.-ek azt követelik, hogy azokon alapuló joguk biróilag elismertessék s elsőrendű alp. arra köteleztessék, hogy a hitbizomány felállítása iránt a szükséges lépéseket megtegye, esetleg azok megtételére felp.-ek jogosíttassanak fel és a mennyiben a hitbizomány felállítása nem engedélyeztetnék, mondassék ki, hogy a hitbizománynak szánt vagyon haszonélvezete az emiitett végrendeletekben hitbizományi várományosokul kijelölteket, az ott meghatározott sorrendben illeti. Felp.-eket azonban ezzel a kereseti kérelmükkel el kellett utasítani, mert az ellenirathoz 8. sz. a. mellékelt közokirattal kimutattatott, hogy elsőrendű alp. a hitbizomány felállítása iránt még a per megindítása előtt illetékes helyre folyamodott, de a hitbizomány felállítása nem engedélyeztetett. Igaz ugyan, hogy az elsőrendű alp. által kiállított alapítási okirat a hitbizomány állagára és az utódlási rendre nézve az idézett végrendeletek intézkedésétől eltért, de a hitbizomány engedélyezése nemcsak azért s nem is alaki okokból, melyek uj kérvényben elháríthatok volnának, hanem magukban a végrendeletek intézkedéseiben fekvő, tehát olyan anyagi okokból is tagadtatott meg, melyek elhárithatlanok s igy ezt a megtagadó határozatot véglegesnek kellett elfogadni. Tekintettel tehát arra, hogy a biróság hatásköréhez nem tartozik annak a vizsgálata, hogy a megtagadás okai helyesek-e vagy sem, minden jogszerű alap hiányzik arra, hogy akár elsőrendű alp. uj kérvény beadására köteleztessék, akár annak beadására feljogosittassanak. Fp ugy nincs jogszerű alapja annak a további kérelemnek sem, hogy a hitbizománynak szánt vagyonra a hitbizományi várományosoknak s közöttük a felp.-eknek haszonélvezeti joga megítéltessék, mert az örökhagyó végrendeleteiben semmi olyan intézkedés nem foglaltatik, a melynél fogva felp.-eket abban az esetben is illetné haszonélvezeti jog, ha a hitbizomány felállítása nem sikerül; egyedül a hitbizomány felállítása esetére hagyományozott jogot pe-