Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Az özvegyi jog. 167 ingatlanokat neki holtiglani haszonélvezetül átengedték, ezen feltétlen szerződésből következik, hogy ezen haszonélvezeti jogot az alp.-nek utólagos férjhezmenetele meg nem szünteti, mivel az most már a szerződésen alapul. Ezért a felp.-eket teljesen alaptalan keresetükkel elutasitani kellett (1893. szept. 14. 1235. sz.) Pécsi T.: A kir. tszék Ítéletét inkokainál fog\-a hh. (1894. febr. 13. 220. sz.) C.: A másodbiróság Ítélete hh. felhívott indokainál fogva és azért: mert a kereseti ingatlanra nézve az alp. özvegyi haszonélvezeti joga nem a törvényen, hanem az örökhagyó végrendelete szellemében létrejött osztályos egyezségen alapulván, abban az örökhagyó akaratának megfelelően alp.-nek az életfogytiglani haszonélvezet biztosíttatott, kétségtelen tehát, hogy annak tartamát a másodszori férjhezmenetel nem korlátolja és alp.-t mindaddig megilleti a haszonélvezeti jog, a mig él. (1895. ápr. 26. 8183/1894. sz.) Az özvegyi jog gyakorlása átruházható. 122. Czeglédi jbiróság: Az S. S. és 0. Zs. özv. Sz. M.-né által kiállított és az S. S. és dr. T. J. által kiállított két rendbeli eredeti okirat alapján a tulajdoni engedmény az özv. Sz. M.-né 0. Zs. javára bekebelezett özvegyi jogra S. S telekkönyvön kívüli engedményes mellőzésével közvetlenül dr. T. J. javára bekebeleztetni rendeltetik. (1896. aug. 4. 3144.) B pesti T.: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja s dr. T. J.-t elutasítja azzal a kérelmével, hogy az özv. Sz. M.-né 0. Zs. javára bekebelezett özvegyi jog a kérvényező javára kebeleztessék be, mert az özvegyi jog oly személyhez kötött jog, a mely mint ilyen, el nem idegeníthető, következéskép az átruházás tárgyát sem képezhetvén, a kérvényhez csatolt okiratok alapján tehát a tkvi rdts. 69. §-a szerint sem bekebelezés, sem előjegyzés nem történhetik. (1896. nov. 13. 6434 sz.) C.: A másodbiróság végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság végzése hh. ; mert a vonatkozó tjkvbe foglalt tanyaföldre és szántóföldre özv. Sz. M.-né javára bekebelezett özvegyi jog nem képez oly személyes jogot, mely csak általa gyakorolható és az őt megillető mérvben harmadik személyre át nem ruházható. Ennek folytán, minthogy a közte és S. S. közt létrejött engedményezési okirat a tkvi rendt. 81. és 82. §-ának megfelel és a jogot az engedményes ismét megfelelő okirattal kérvényezőre ruházta, a bemutatott okiratok alapján az elsőbiróság a tulajdonjog bekebelezését telekkönyvi akadály nem létében közvetlenül kérvényező javára helyesen rendelte el. (1897. okt. 22. 2612. sz.)