Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Az özvegyi jog. 147 birván és végrendelet, illetve öröklési szerződés hiányában törv.-es öröklésnek lévén helye, a néhai W. M. hagyatékában talált vagyonra nézve az örökösödési jog, még pedig, mivel más örökös nincs, kizárólag azt illeti meg. Altalános szabály, hogy a törvényes osztályrész (kötelesrész) az arra jogosítottnak minden tehertől mentesen adandó át és igy az F) a. leltárban foglalt hagyatéki vagyon haszonélvezetének íélp. részére megállapitása és átadása esetén alp. törvényes osztályrésze megrövidíttetnék ; minélfogva felp.-t követelésének erre, valamint az 1005 frt és jár. megítélésére irányuló részével is elutasítani kellett. A felp. és nébai W. M. között 1890. szept. 6-án létrejött házassági kötelék felbontása iránt az elhalt férj által folyamatba tett válóper az előadottakból kitetszőleg, jogérvényesen befejezve s az elválás kimondva nem lévén, ugy az együttélés az elhalt férjnek a közös lakásból eltávozása által szakittatván meg : a hűtlen elhagyás felp. ellen megállapitható ; azon körülmény pedig, hogy házas'ársak a férj elhalálozása időpontjában együtt nem éltek, az özvegyen maradt felp.-t törvény által biztosított özvegyi jogától meg nem fosztja; minélfogva ez irányban emelt kifogás mellőzésével felp. özvegyi joga n. W. M. hagyatékát terhelőleg megállapitható. Tekintve azonban, miszerint az ideigl. törv. szab. 16. §-a értelmében az özvegyi jog megszorítását a leszármazó egyenes örökös követelheti, mivel felp. utasíttatott perre, ez iránybani védekezését alp. elleniratában előterjesztetni jogosult, sőt mivel azt előbb elő nem terjeszthette, az ott előadva is figyelembe veendő; tekintve továbbá, miszerint örökhagyó özvegye és örököse között vérszerinti összeköttetés nem létezik s a vagyonnak közszerzeményi minősége vitatva sincsen, felp.-nek özvegyi tartása korlátozandó, még pedig az Ítélet rendelkező részében megállapitott összegre s az öröklés által az évenkénti jövedelemből fize'endőleg azért, mert a közjegyző által 1892. nov. 12-én felvett tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltak tanúságaként peres felek a hagyatéki leltárt jóváhagyólag elfogadták, abban pedig tiszta hagyatékul 29721 frt 13 kr. állapíttatott meg s annak fele, melyre felp. özvegyi joga kiterjedhet, 14S60 frt Öö1/-! krt tesz ki s az a törvény által megállapitott 6°/o-kal kamatoztatva olyan összegnek felel meg. Az oknál fogva nincs helye a becslés ujabb elrendelésének sem. Az F) a. leltár 1—24. tétele alatti ingó és 25. tétele alatti ingatlan felére nézve az özvegyi haszonélvezeti jog megállapitható ós felp. annak birtoka és haszonélvezetébe helyezhető azért nem volt, mert a közös vagyon kezelése nehézségekbe ütköznék és felp. azt, hogy a ház kezelés czéljából akként két részre osztható lenne, hogy egyik 10*